Az ukrán politikai válság hatékonyan elterelte a médiafigyelmet az Európai Unió és Oroszország között egyre inkább dagadó konfliktusról, amely a Déli Áramlat gázvezeték megépítése körül alakult ki. Brüsszel és Moszkva álláspontja jelentős mértékben keresztezi egymást, s nagy valószínűséggel a fő vesztes Bulgária lesz, amely első EU-tagállamként aláírta a gázvezeték megépítéséről szóló szerződést.
Az Európai Unió leggyengébb láncszeme
Az Európai Bizottság 2013-ban több alkalommal keményen bírálta Bulgáriát amiatt, hogy szembemegy az uniós jogszabályokkal. Brüsszel az Európai Unió leggyengébb láncszemeként utalt Bulgáriára amiatt, hogy az elmúlt években több gigantikus projekt kapcsán az orosz érdekeket védte, ahelyett, hogy a közös európai szempontokat vette volna figyelembe. Oroszország és Bulgária állami szervei bilaterális szerződést írtak alá többek között a gázvezeték bulgáriai szakaszának létrehozásáról, valamint a bevételek elosztásáról és a gázvezeték használatba vételének körülményeiről. Brüsszel 2013 augusztusa óta számos vonatkozásban módosítás végrehajtására szólította fel Bulgáriát, ugyanis a szerződés több pontban sérti az EU ún. harmadik energialiberalizációs paktumát.
Az Európai Bizottság szerint az a tény, hogy a Gazprom 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a gázvezetéket birtokló vállalatban valamint ezzel egyidejűleg részt vesz a földgáz kitermelésében és szállításában, nem összeegyeztethető az uniós joggyakorlattal. Brüsszel kifogásolta azt is, hogy a gázvezetéket birtokló vállalat szabályozhatja a jövőben a gáztranszferből származó bevételeket, ugyanis ez nyíltan sérti a nemzeti energiaszabályozó szervek jogait. A szerződés egyik legvitatottabb pontja szerint a Gazprom rendelkezne a gázvezeték teljes kapacitásával, azaz harmadik felek nem használhatnák a Déli Áramlatot. A harmadik energialiberalizációs paktum az energiadiverzifikáció érdekében előírja, hogy az európai uniós tagállamok területén áthaladó gázvezetékek használatát lehetővé kell tenni harmadik felek számára is.
Brüsszel aggályosnak tartja a szerződés azon részeit, amelyek kiváltságos gazdasági partneri helyzetbe helyeznék a Gazpromot. A Bizottság kiemelte, hogy a vállalatot államosításának és kisajátításának tilalma ellentétes lehet az Unió szabadkereskedelmi elveivel. Mindenképpen aggályos az is, hogy a szerződés a kivitelezést, a projektek elkészítését, valamint a beszállítást pályázat és nem tender keretén belül kívánja megvalósítani, azzal a kitétellel, hogy a résztvevő államok (legfőbbképpen Oroszország) vállalatai előnyt élveznek a kiválasztás során. Az EU közbeszerzésekről szóló rendelkezései ezt a gyakorlatot egyértelműen diszkriminatívnak minősítik. Bulgáriai értesülések szerint az orosz Atomsztrojexport és a hozzá közel álló vállalatok igen jó eséllyel rendelkeznek, hogy elnyerjék a kivitelezést. Nem utolsó sorban az sincs összhangban az európai szabályozással, hogy Bulgária garanciát vállalt a projekt kivitelezéséhez szükséges állami engedélyek megadásának megkönnyítésére. Számos aggály merült fel az elmúlt hónapokban azzal kapcsolatban, hogy a Déli Áramlat komoly károkat okozhat a természetvédelemben, valamint veszélyt jelenthet a bolgár lakosság egészségére.
Struccpolitika
A bolgár kormány igen érdekes módon reagált a brüsszeli bírálatra. Krisztián Vigenin bolgár külügyminiszter és Dragomir Sztojnev bolgár energiaügyi miniszter egyaránt azzal védekeztek, hogy az EU nem rendelkezik hatáskörrel olyan ügyekben, amelyekről a harmadik liberalizációs paktum 2009-es létrehozása előtt kötötték meg a szerződést. Ez az álláspontont azért sem állja meg a helyét, mert a korábban megkötött szerződéseket a mindenkori uniós joggyakorlathoz kell igazítani. Másik nagy kommunikációs hiba Bulgária részéről, hogy az Európai Bizottság vádjaira leginkább az orosz álláspont közvetítésével reagálnak. Érthető, hogy igen kellemetlen helyzetbe kerülhet Bulgária, amennyiben bármelyik fél ellen is határozott álláspontot képvisel. Brüsszel kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik meg a Déli Áramlatról szóló kétoldalú szerződés felülvizsgálata, akkor kötelezettségmulasztási eljárást is indíthat Bulgária ellen, amely maga után vonná tetemes kohéziós támogatásoknak a befagyasztását. Természetesen az orosz érdek sérelme is fájdalmas következményekkel járna Bulgária számára, a földgáz ára szinte 100 százalékban Moszkvától függ. Bulgária azt a nem túl sikeres stratégiát próbálja követni, hogy Brüsszelt a Moszkvával való tárgyalásra kívánja sarkallni, ugyanakkor 2013 őszén már az EB Energiaügyi Főigazgatóságának szakértői is részt vettek az orosz-bolgár egyeztetéseken, ahol a felek figyelmét felhívták arra, hogy sürgős módosításokra lenne szükség.
A Bolgár Szocialista Párt (BSZP), a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) és a szélsőjobboldali Ataka által támogatott Oresarszki-kormány számtalan hibát követett el regnálása óta az energiapolitika terén. A Déli Áramlat bulgáriai szakaszáról szóló szerződést ugyan az előző, Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány idején parafálták, viszont számtalan nyitott kérdés a mai napig sincs megválaszolva. A GERB leginkább azért sietett 2012-2013-ban a szerződés véglegesítésével, hogy Oroszországtól gázárcsökkentést eszközöljön ki a tavaszi parlamenti választásokat megelőzően. Egyelőre nem lehet tudni például, hogy Bulgária mikortól és milyen mértékben részesülne a tranzitdíjakból, továbbá azt sem lehet tudni, hogy meddig kell visszafizetni és milyen forrásokból az Oroszország által felkínált hitelt a gázvezeték bulgáriai szakaszának megépítésére.
A Déli Áramlat esetében legalább parlamenti egyetértés alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között arról, hogy az eredeti, orosz érdekeket leginkább figyelembevevő terveket kell megvalósítani. Ezzel szemben számos más energiapolitikai beruházásról élés ellentét alakult ki a pártok között. Ilyen konfliktus váltott ki a megújuló energiaforrásokat előállító erőművek nyereségadójának bevezetése. A 20 százalékos adókulcs bevezetése ugyan heves tiltakozást eredményezett az energiaszektoron belül, viszont így nem sérülnek az orosz érdekek, és a konkurens, hagyományos energiatermelők is kedvezőbb felvásárlási feltételekhez juthatnak. A döntés mögött mindenképpen egy szűk, a szocialistákhoz és a törökökhöz közelálló üzleti körnek az érdekei állhatnak.Egyes források szerint olyan erőművek úszhatják meg az extra terheket a jövőben, amelyeknek tulajdonosi körében több szocialista parlamenti képviselő is van. Az így befolyt bevételekből kívánja az állam törleszteni a Nemzeti Áramszolgáltató Vállalat (NEK) tartozásait más oligarcha körökhöz köthető hagyományos erőművekkel szemben.
A NEK pénzügyi helyzete évek óta jelentős probléma a bolgár kormányok számára, ugyanis óriási tartozások halmozódtak fel a harminc éve épülő, de soha meg nem épülő, ám folyton projektterveket és hatástanulmányokat igénylő belenei atomerőmű miatt. Nemcsak hogy nem épült meg a belenei atomerőmű, bár a szocialisták sokadik alkalommal megígérték a projekt újraindítását, de a meglévő kozluduji atomerőmű miatt is egyre több költség merül fel. A bolgár kormány sokadik melléfogása volt, hogy bejelentették a kozluduji atomerőmű 7. blokkjának megépítését, függetlenül attól, hogy jelen pillanatban nincs szüksége a bolgár államnak további áramtermelésre, hiszen a külföldi áramáraknál magasabb az atomerőmű által termelt áram fogyasztói ára.
Az energiapolitika csak egy azon sok terület közül, ahol gyengén teljesít a jelenlegi kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a bolgár választók 80 százaléka előrehozott parlamenti választásokat szeretne, a parlamenti pártok támogatottsága pedig folyamatosan csökken. A BSZP 16,5, a GERB 16, a DPSZ 6 az Ataka pedig kevesebb, mint 3 százalékos lakossági támogatottsággal rendelkezik. A BSZP és a DPSZ várhatóan a tavaszi európai parlamenti választásokat követően fog arról dönteni, hogy megéri-e nekik 2014 őszén előrehozott választást kiírni. Nem biztos, hogy addig meg tudják őrizni jelenlegi előnyüket a GERB-bel és a napokban politikai szövetséggé alakult Reformerek Blokkjával szemben.