Szlovénia idén novemberben 1,5 milliárd euró értékben 3 éves kötvényt bocsátott ki azért, hogy ne kelljen nemzetközi mentőcsomagért folyamodnia. Az euróövezeti országban a döntő részben állami tulajdonban lévő bankoknál a 90 napon túl nem törlesztő hitelek nagysága óriási méreteket öltött. Az eddigi „bezzeg ország” nagy bajban van, melyet jól mutat az a tény is, hogy most már a hetedik egymást követő negyedévben sem tudott növekedni a gazdaság.A kormány mindent elkövet, hogy az EU segítsége nélkül normalizálja a helyzetet.
A szlovén parlament annak érdekében, hogy növelje a bankszektor stabilitását megszavazta a mintegy 4,7 milliárd eurós segítséget. Ehhez az állami kiadásokat szabályozó törvény módosítására volt szükség.Az említett törvény megteremti a jogi keretet az állami segítségnyújtáshoz. Ez az összeg azonban biztosan nem lesz elég. Az úgynevezett „rossz hitel” idén eddig körülbelül egymilliárd euróval nőtt, mostanra megközelíti a 8 milliárd eurót(kb. 2400 milliárd forint).
Alenka Bratusek miniszterelnök márciusi megválasztása óta többször kijelentette, hogy Ljubljana maga próbálja rendbe hozni a bankszektort és nem kíván hitelt felvenni. Azonban, ha nem találnak tartós megoldást a gazdasági csökkenés megállítására előfordulhat, hogy az euró övezet pénzügyminiszterei kötelezik majd a szlovéneket az Európai Stabilitási Mechanizmustól való hitelfelvételre. Ezért is nagyon fontos, hogy milyen eredményt mutat majd az Európai Bankhatóság (EBA) által december 13-án nyilvánosságra hozandó stresszteszt. Ez teszt tulajdonképpen a pénzintézetek hitelképességét, tőkehelyzetét vizsgálja. Az euró övezetbeli pénzügyi szakértők attól tartanak, hogy a szlovéniai pénzintézetekben felhalmozódott több milliárd eurós hitel Ljubljanát Ciprus sorsára juttatja. Szakértők szerint szinte lehetetlen pontosan megmondani, mekkora tőkére van szükség a szlovén pénzintézetek rendbetételére.
A Bratusek kormánynak nem csak a bankszektor problémáival kell megbirkóznia. Súlyos gondokat okoz a finanszírozhatatlan nyugdíjrendszer, melynek már megkezdték az átalakítását, de ez meglehetősen népszerűtlen intézkedések elfogadásával jár számukra. A kabinet további célja, hogy a 2014. évi hiányt az Európai Unió elvárásainak megfelelően a GDP három százaléka alá csökkentse. Ehhez azonban a bankmentési kísérleteiknek sikeresnek kell lenniük.
Privatizáció, mint lehetséges megoldás
A szlovén kormány első privatizációs csomagját május 9-én fogadták el. Ez a privatizációs kormányprogram 15 jelentős, részben vagy egészben állami tulajdonú vállalat teljes állami részvénypakettjének eladásáról szólt. A privatizálni kívánt cégek között élelmiszeripari(Zito) , szerszámgépipari (Unior, Letrika) és vegyipari nagyvállalat (Aero Celje), sportszergyártó cég (Elan), telefontársaság (Telekom Slovenije), bank (NKBM), repülőtér, továbbá turizmus-vendéglátással foglalkozó gazdasági társaságok (Terme Olimie) vannak.
A privatizációban akár hazánk is részt vehet. Ennek lehetőségeiről tárgyalt Szlovéniában Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára és Mitja Mavko, a szlovén pénzügyminisztérium államtitkára. Magyarország privatizációba való bekapcsolódása a kétoldalú kapcsolatok további bővítését is jelentheti a szomszédos országgal. A szlovén – magyar gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlődést mutatnak, hiszen a kétoldalú áruforgalom 2012-ben 1,7 milliárd eurót tett ki, 2013-ban pedig a szakértők további növekedés várnak.
Az oroszokat is érdeklik a szlovén cégek
A szlovéniai index értesülései szerint Karl Erjavec külügyminiszter megbeszélést folytatott az orosz kommunikációs miniszter Nikolai Nikiforovval. Szlovén médiaértesülések szerint az oroszokat különösen érdekli a Telekom Slovenije, a színesfém-kohászati vállalatok „Cinkarna Celje” valamint a ljubljanai repülőtér. Az orosz jelenlét gyakori Balkánon, legutóbb Montenegróban fektettek be, a hivatalos adatok szerint közel 270.000.000 eurót.