Október utolsó napjaiban kiderült, hogy akadály gördülhet az Európai Bizottság által javasolt uniós ügyészség felállítása elé. Egyes tagállamok ugyanis ellenzik a közösségi pénzekkel történő visszaélések kivizsgálására szakosodó egységes európai vádhatóság felállítását.
Alsóhangon is 500 millió euró tűnik el évente az EU költségvetéséből az uniós pénzek tagállamokban való szétosztása során. Az Európai Bizottság (EB) ezért javaslatot dolgozott ki az Európai Ügyészségi Hivatal (EPPO) felállítására, ezáltal egy kézben összpontosítva a közösségi pénzek sérelmére elkövetett csalások kivizsgálását.
Ezzel azonban nem mindenki ért egyet.
Tizenegy tagállam dolgoztatná át a Bizottsággal a javaslatot, és ennek érdekében egy olyan eszközt vetettek be, amire – létezése óta az Unió történetében – eddig csak egyszer volt példa: sárga lapot (yellow card) mutattak.
Ennyi tagállam nemzeti parlamentjének elutasító szavazata éppen elég ahhoz, hogy a yellow card mechanizmusának beindításával a Bizottságot rákényszerítsék az Európai Ügyészségről szóló javaslatának átgondolására. Az EUobserver hírportálnak egy uniós forrás megerősítette, hogy elég szavazat született a sárga lap kiosztásához, de a Bizottság fogja ez ügyben a végső döntést meghozni.
Az ellenző tagállamok között van Magyarország is, olyan országok mellett, mint Románia, Csehország, Szlovénia, Franciaország, Ciprus, Málta, Hollandia, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság.
Ezek éppen azok az államok, amelyeknek a nagy részében az elmúlt években nem történt meg az uniós pénzekkel való visszaélések teljes körű kivizsgálása. Egy bizottsági jelentés szerint például a legtöbb visszaélés Romániában történt, de csak az ügyek 57 százalékában indult eljárás, és alig egynegyedükben született ítélet. Tekintve viszont, hogy a román parlament kétkamarás, és mindegyik ház egy-egy szavazattal rendelkezik, a román szenátus például levélben biztosította az Európai Bizottságot támogatásáról, mint ahogy tették ezt a németek, a lengyelek és a portugálok is.
Magyarország is az ellenzők táborába tartozik, és főként a nemzeti ügyészségek hatásköreinek csorbulása miatt aggódik. A kormánypártok szerint jelen formájában nem támogatható a javaslat, de Navracsics Tibor igazságügyi miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben az sem zárható ki, hogy majd csak azok az államok részesülnek az uniós forrásokból, akik lehetővé teszik azok felhasználásának ellenőrzését.
Navracsics holland kollégája, Ard van Staur holland parlamenti képviselő, a Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja markánsabb véleményt is megfogalmazott, és úgy tűnik kevésbé aggódik amiatt, hogy elesnének a közösségi pénzektől, hiszen azt mondta, hogy egyszerűen nem kell pénzt adni azoknak, akik nem teszik meg a megfelelő lépéseket a visszaélések megszüntetése érdekében. A holland képviselő azonban nevetségesnek találná azt is, ha az Európai Bizottság a mostani szavatok eredményét nem értékelné „sárga lapnak”, mert szerinte most egyértelműen erről van szó.
A svéd centrumpárti képviselő, Johan Linander szerint pedig a már meglévő intézmények, így az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) és az Eurojust hatásköreit kellene szélesíteni. „Jobb lenne, ha az OLAF és az Eurojust nagyobb segítséget adna a nemzeti hatóságoknak, de nem venné át a bűnüldöző eljárásokat az egyes országokban” – mondta Linander.
Habár mindkét irányban történtek lépések, felállása után azonban az Európai Ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozna az EU-s pénzekkel történő visszaélések kivizsgálása, a nyomozati szakasztól kezdve a vádemelésen át az ügyek elbírálásáig.
A Bizottság teljes mellszélességgel az új intézmény felállítása mellett van, és nem úgy tűnik, hogy visszatáncolna, hiszen ahogy az a honlapján is olvasható: jelenleg a közösségi pénzek kárára elkövetett csalások ügyében a nemzeti hatóságok nyomoznak és emelnek vádat. Ez a hatáskör azonban a határokon „véget ér”. A jelenlegi szervek – az OLAF, az Eurojust és az Europol – nem folytathatnak le bűnügyi nyomozást. Ezt az intézményi hiányosságot pedig az Európai Ügyészséggel kívánják kitölteni.
A tervek szerint a vizsgálatokat az egyes tagállamokba delegált ügyészek fogják lefolytatni.
Ezeknek a delegált ügyészeknek azonban nemzeti ügyészi pozíciójukról nem kellene lemondaniuk, de amikor az EPPO képviseletében járnak el, akkor függetlenek a hazai büntetőeljárási szervektől.
Az ő kettős jogállásuk – habár költséghatékony, valójában – visszás helyzetet teremthet.
Egyes szakértők azonban a tagállamok jelentős részének nemtetszése ellenére azt jósolják, hogy az Európai Ügyészséget előbb-utóbb mindenképpen vízre bocsátják – ha máshogy nem, akkor egy megerősített együttműködési eljárás keretében, legalább kilenc vagy akár annál is több tagállam közreműködésével.