Továbbra is akadozik a transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről való tárgyalás az EU és az USA között. Ezúttal az NSA lehallgatási botránya borzolja a kedélyeket.
Továbbgyűrűzik az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány, komoly feszültségeket teremtve Európa és az Egyesült Államok között. Különösen érzékenyen érintette a kontinens államait a közelmúltban napvilágot látott dokumentum, amely szerint az NSA lehallgatta többek között Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját. A Der Spiegel szerint a kancellárt 2002 óta megfigyelték, és Obama elnök erről 2010-ben tudomást is szerzett, amit Washington azonban október 27-i nyilatkozatában tagadott. A német napilap szerint a berlini kormányzati negyedet is lehallgatták, csakúgy mint több más európai nagyvárost. Berlin mellett Párizs is bekérette az amerikai nagykövetet, hogy tisztázza a helyzetet. A francia miniszterelnök Jean-Marc Ayrault elképesztőnek nevezte, hogy egy ország lehallgatja szövetségeseit.
A botrány egyik következménye lehet az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi tárgyalások szüneteltetése, legalábbis emellett érvelt Ilse Aigner, Bajorország gazdasági minisztere, valamint Sigmar Gabriel szociáldemokrata vezető. Véleményük szerint a tárgyalásokat nem szabad az Európai Uniónak folytatni, amíg az Egyesült Államok nem ad kielégítő válaszokat a felmerült kérdésekre. Ugyancsak osztja ezt az elképzelést Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Szerinte az Egyesült Államoknak mindenképpen bizonyítania kell, hogy nem hallgatták le az Európai Bizottságot, illetve a Washingtonba delegált EU-küldötteket. A Parlamentben felvetették azt is, hogy felfüggesztik az USA-val az ún. SWIFT-megállapodást, amely a banki adatok megosztásáról és a terrorizmus elleni küzdelemről szól.
Többen azonban a júliusban megkezdett, akadozó tárgyalások folytatása mellett érvelnek. Angela Merkel maga is kiállt az euroatlanti szabadkereskedelem mellett. Christian Ehler EP-képviselő, az amerikai kapcsolatokért felelős csoport vezetője szerint a botrány közvetlenül nem kapcsolódik a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséghez (TTIP), a tárgyalásokat mindenképpen folytatni kell. Az Egyesült Államok delegációjának vezetője, Michael Froman is kifejezte szándékát, miszerint novemberben folytatni kívánják a megbeszéléseket.
A TTIP egyes jelentések szerint évi 120 milliárd euró hasznot hozna az EU-nak, és közel 400 ezer új munkahelyet teremtene. Nincs azonban teljes egyetértés a tárgyalófelek között. Vitás pont az adatvédelem és internetes kereskedelem, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabaddá tétele. Bármekkora botrányt is kavartak a lehallgatások, úgy tűnik, hogy a gazdasági előnyök kecsegtetőbbek a kontinens vezetői számára. Nehéz lesz azonban az egyeztetéseket a jelenlegi légkörben folytatni. Ahogy Angela Merkel fogalmazott: „újra fel kell építeni a bizalmat”.