Múlt vasárnap került megrendezésre a Székelyek Nagy Menetelése. A demonstráció célja továbbra is a kulturális és területi autonómia megvalósítása az erédélyi régióban. S bár a szélsőséges román erők akár odáig elmennek, hogy tagadják a székelység létezését és a bukaresti kormányzat is igyekszik leértékelni a megmozdulások jelentőségét, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében megvalósított igen impozáns rendezvény újra hatásosan bizonyította, hogy az autonómia célja még mindig tömegeket képes kimozdítani az utcákra.
A rendezvény hivatalosan október 27-én délelőtt 11:00-kor kezdődött, ökumenikus istentisztelettel. A dátum nem véletlen, hiszen a menetelést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) éppen vasárnap ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. A Székelyek Nagy Menetelésének célja pedig nem is lehetett más, mint az SZNT által megvalósítani kívánt Székelyföldi kulturális és területi autonómia, amit a mindenkori román kormányzat folyamatosan figyelmen kívül is igyekszik hagyni. Az SZNT azonban minduntalan ráébreszti a bukaresti döntéshozókat: a magyar kisebbséget nem lehet megkerülni.
Ez a rendezvény is kiválóan szemlélteti, hogy az SZNT képes összefogni a romániai – és különösen a székelyföldi – magyarságot, hiszen a szervezők szerint mintegy 100-120 ezer támogató vett részt a Nagy Menetelésen. Bár a romániai csendőrség valamint a sajtó is jóval ez alatt, mintegy 10-15 ezerre becsülte a résztvevőket, azt senki nem tagadta, hogy a rendezvény újból képes volt megugrani az ingerküszöböt mind a román, mind pedig a nemzetközi közéletben. Hiszen Magyarországon kívül, Kanadában és az Európai Unió több pontján voltak szimptáiatüntetések.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az SZNT rövid távú céljai teljesültek. Hiszen a romániai magyar közélet képviselőit is képesek voltak legalább egy rendezvény erejéig összefogni, akik beszédeikben mindannyian az autonómia mellett álltak ki, megteremtve egy olyan politikai közösség hangulatát, amely képes egyesített erővel harcolni, előretörni céljainak elérése érdekében.
Botrányok
A Székelyek Nagy Menetelése végül 15:00 körül ért véget, a résztvevők hazamentek, súlyosabb atrocitás pedig nem történt. Mégis meglepő lett volna ha a rendezvényt teljesen elkerülik a kisebb botrányok.
Még vasárnap reggel érkezett a hír, hogy a csíkiek különvonata lerobbant. Nem is kellett több a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Csíki Területi Szervezetének, rögvest ki is adtak egy közleményt, amelyben nem csak kérik az autósokat a Csík megyében ragadt menetelők megsegítésére, hanem óvatosan a román kormányzat szerepét is felvetik a rendezvény akadályoztatásában. „Valóban elromlott-e a szerelvény, vagy sokkal inkább a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogai gyakorlásában?” – idézi a közleményt a manna.ro hírportál. Végül persze a Regiotrans visszafizette a különvonatra kifizetett összeget, azonban már sohasem tudjuk meg, hogy hány lelkes menetelő maradt mégis otthon a sajnálatos esemény következtében.
A másik nagyobb visszhangot keltő esemény csak utólag látott napvilágot. Vasárnap ugyanis nem csak békés székelyek, hanem provokációra készülő szélsőjobboldali román fiatalok is útnak indultak a menetelésre. Azonban hála a román csendőrség alapos munkájának, a provokátorok végül nem tudták megzavarni az eseményt. Mégis nagy felháborodást keltett amikor az internetre felkerült pártjuk – a Noua Dreaptă (Új Jobboldal) – aktivistájának beszámolója.
„Apokaliptikus kép fogadott, idegennek éreztem magam a saját hazámban: mindenütt Nagy-Magyarországot ábrázoló lobogókat és székely zászlókat láttam. A mellettünk elsiető moldovai rendszámú autók utasai riadtan figyelték az irredentizmusnak ezt a megnyilvánulását” – idézi Remus Rădoiu bejegyzését az Új Magyar Szó Online. Emellett pedig olyan képek is napvilágot láttak, melyeken a radikális jobboldali szervezet tagjai lábukkal tiporják a székelység legfontosabb jelképet, a székely zászlót.
Feljelentették a szervezőket
Az ilyen jelentős rendezvények után megszokott „számháborún” és a szélsőséges ellenzéken túl azonban egy másik problémával is szembetalálták magukat a menetet szervező politikusok és civilek.
Bogdan Diaconu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) magyarellenességéről elhíresült képviselője, kedden feljelentést is tett a székely menetelés szervezői ellen. Mondván „a tüntetés szervezői Románia egységes nemzetállam jellegének tagadására bujtogatják az ország magyar etnikumú lakosságát.” A demonstráció szervezőit pedig az alkotmányos rend megsértésével, hátrányos megkülönböztetésre való felbujtással és a bűncselekmények nyilvános magasztalásával gyanúsítja. Ezt természetesen az RMDSZ-es Márton Árpád politikai nyilatkozatban tagadja, mondván az a képviselő, aki alkotmányellenesnek tartja a vasárnapi demonstrációt, nem ismeri eléggé a Románia Alkotmányát.
Később még a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is mereven elzárkózott egy székelyföldi „enklávé” létrehozásától, azonban összességében elmondható, hogy a politika vízein a vártnál kisebb hullámokat vetett a rendezvény.
Csak a románokkal együtt
Talán éppen a heves politikai csaták elkerülése miatt, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, békésebb hangot ütött meg hétfőn, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Elmondta hogy a székelység dél-tiroli mintára képzeli el a saját autonómia modelljét és hangsúlyozta, hogy az autonómia nem függetlenséget vagy éppen kiszakadást jelentene a román államból. Éppen a román többségű társadalmat meggyőzve, velük együtt kell megteremteni azokat a kereteket, amik garantálják a magyar kisebbség kulturális örökségének és önazonosságának megőrzését.
„Az RMDSZ kulturális autonómia tervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. De bármilyen autonómiaformát a román parlamenten keresztül kell elfogadtatni, és a román a társadalommal is. Minden egyes kezdeményezésünkkel azt a szándékot követjük, hogy legyen vita a társadalomban, hogy a román demokratákat győzzük meg, hogy amit mi kérünk, az nem Románia, a román társadalom ellen van.” – olvasható az RMDSZ honlapján.
Megyünk, de haladunk?
Egyre tisztábban látható, hogy az autonómia ügye képes egyedül összefogni a fragmentált romániai magyar politikai közösséget. Míg az RMDSZ minden nyilatkozatával a románokkal való együttműködést mellett áll ki, a többi magyar párt pedig inkább szélmalomharcot indítana a kormányzat ellen. Mindez pedig Bukarestet hidegen hagyja, mert egyszerűen nem érdekük a székely-kérdés megoldása. Sem így, sem úgy. Hiszen még akár a saját szavazóbázisuk megnyerésére is felhasználható a magyar ellenes retorika.
Az SZNT pedig bármennyi embert vihet az utakra, rendezhet bármekkora rendezvényeket, ha nem képes kitörni a politikai elszigeteltségből, akkor valódi célját nem képes elérni. S bár Izsák Balázs levélben fogja tájékoztatni a kormányzatot tárgyalási szándékáról, erősen kétes, hogy a kétharamdos román koalíció tárgyalóasztalhoz ülne egy ilyen kérdésben. Ebből a szempontból pedig talán az RMDSZ taktikája sokkal hatékonyabb lehet, támogatókat szerezni a többségi társadalomban, lépésről lépésre haladni.