A PKP Cargo, vagyis a lengyel vasutak egyelőre állami tulajdonú teherfuvarozó leányvállalatának privatizációja már hosszú évek óta visszatérő téma Lengyelországban mind a gazdasági, mind a politikai életben. Az átstrukturált vállalat 2009 óta immár nyereséges (a tavalyi nettó profit például 76,8 millió złoty, azaz nagyjából 5,4 milliárd forint volt), így a vezetőség elérkezettnek érezte az időt a tőzsdei bejegyzésre.
A cég részvényeinek 50 százalékát mínusz egy részvényt (összesen 21 669 007 darab értékpapír) kínálnak fel a Kezdeti Nyilvános Kibocsátáskor (IPO), ami azt jelenti, hogy továbbra is az állam marad a többségi tulajdonos. A magas keresletnek köszönhetően a részvények értéke darabonkénti 68 złotyban került meghatározásra, ami összesen 1,5 milliárd złoty (105 milliárd forint) bevételt jelent a cég számára. A befolyt összeget egyrészt az anyavállalat adósságainak törlesztésére, másrészt pedig osztalékok kifizetésére használják majd fel. Ez utóbbin keresztül a tulajdonrésznek köszönhetően az államkincstár is komoly bevételhez jut majd, amire szüksége is van az államháztartás lyukainak betömködése érdekében.
A vasút privatizálása először 2000-ben merült fel, azonban csak mostanra zárult le a PKP feldarabolása és átszervezése (így maradt az összes adósság az anyacégnél, és jött létre a jó áron eladható, adósságtól mentes és profitot termelő PKP Cargo). Korábban felmerült az egyszerű eladáson keresztüli privatizáció is, ezt azonban az állam nem támogatta, mivel így a nemzeti teherfuvarozó, az EU második legnagyobb ilyen típusú vállalata nagy valószínűséggel egy külföldi állami cég kezébe került volna, mint történt az a MÁV Cargo Rail Cargo Austria általi 2008-es felvásárlása esetében.
A PKP Cargo az egész EU-ban 8,5 százalékos piaci részesedéssel jelentős vállalatnak számít, a tőzsdei bejegyzés így hazánkat is érintheti. Łukasz Boroń, a cég vezérigazgatója egy Warsaw Business Journal-nek adott interjúban egyértelművé tette, hogy a pénzbevonásra készülő cég terjeszkedésének elsőszámú célpontja Közép-Európa. A Kína és Lengyelország között nemrégiben üzembe helyezett két vasútvonal többek között ezt a terjeszkedést is szolgálhatja, hiszen a régióban is erősödik a lengyel teherszállító pozíciója azáltal, hogy a kínai áruk regionális elosztó központjává válhat Lengyelország.
A tulajdonosi szerkezet valószínűleg meglehetősen feldarabolódik a tőzsdére lépés következtében, hiszen a most eladásra kínált részvények 10 százalékát a dolgozók vehetik meg, további 10-15 százalék megvásárlását vállalalta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), 15-20 százalék kerülhet magánszemélyek kezébe és csak a fennmaradó hányadot kínáljak intézményi befektetők részére.