Angela Merkel komoly kompetenciákat adna az Európai Bizottságnak, hogy az széles körben ellenőrizhesse az eurót használó országok pénzügyi- és gazdaságpolitikáját. Az eurócsoport tagjai cserébe egy külön büdzséből is gazdálkodhatnának, valamint kapnának egy euró-pénzügyminisztert is. A SPIEGEL információi szerint a német pénzügyminisztérium már hozzá is látott a szerződésmódosító tervezet megszövegezéséhez.
Ugyan Angela Merkel a választási kampány során, sőt, még a megnyert választás estéjén is úgy érvelt, nem szükséges változtatni a német Európa-politikán, csak azért, mert új összetételű lesz a kormány. A SPIEGEL birtokába jutott információk alapján azonban olybá tűnik, Merkel status quo-politikája az EU viszonylatában csupán csak választási fogás volt. A tervek szerint Angela Merkel az EU-szerződések módosítását is fontolóra vette, hogy átültethesse a német gyakorlatot európai szintekre: takarékosság, megszorítás, költségvetési fegyelem, versenyképesség – így szól a vezérelv.
A német pénzügyminisztérium állítólag már hozzá is látott ahhoz, hogy az eurócsoportról szóló 14-es jegyzőkönyvet módosítsa. Az idáig lényegében kötelezettség nélkül járó jegyzőkönyvet egészítené ki a kancellárasszony úgy, hogy az Európai Bizottság eddig nem látott mértékben kapna jogosítványokat arra, hogy nem csak a nemzeti költségvetéseket, de az egyes országok pénzügyi- és gazdaságpolitikáját is ellenőrizhesse. Az egyelőre még nem tiszta, hogy a függőben lévő tervezet szerint az új rendelkezések az összes tagállamra, vagy csak az eurót használó országokra vonatkoznának, noha az alapdokumentumként szolgáló 14-es jegyzőkönyv tisztán csak az eurózónára vonatkozik.
A szerződéses rendelkezések összhangban lennének mind a merkeli válságkezelés alapelveivel, mind a Merkel-Sarkozy paktumként elhíresült fiskális paktummal. Hogy a dolgok napos oldalát említsük, a SPIEGEL szerint a kancellárasszony adna is valamit a nemzeti szuverenitás brüsszeli exportjáért cserébe. Ellenszolgáltatásként bevezetésre kerülne a már régóta szóban lévő külön költségvetés az eurócsoportnak, melyet állítólag „kétszámjegyűre” terveznének. Így, aki eddig nem volt meggyőződve a kétsebességes Európáról, annak nem lehet további kételye ezek után. Szintén életre hívnák az eurócsoport vezetője mellett működő ún. euró-pénzügyminisztert is, aki a tagállamok pénzügyi politikáját lenne hivatott koordinálni.
Ugyanakkor kérdéses, hogy Merkel képes lesz-e végigvinni tervét, hiszen eddig is rengetegen ugrottak a megszellőztetett tervezetekre. Angela Merkel jövőbeli koalíciós partnere máris kritikával illette az uniós szerződésmódosítást. Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatában elítélte a kancellárasszony terveit: „a kancellárasszony minden egyes javaslatát meg fogjuk torpedózni, mely az összes uniós tagországra vonatkozna”. A szocdemeken kívül szinte előre borítékolható, hogy a CDU/CSU konzervatív szárnyába tartozók sem fognak rajongani Merkel tervétől. És akkor még nem is beszéltünk a nem euróval fizető országokról, a brit opt-outról, Hollanderól és a francia szocialistákról, a dél-európai válságállamokról, na meg a többiekről. Ha a CDU hivatalosan zászlajára tűzné az uniós szerződések módosítását, az rengeteg vitát generálna.