Szombaton ismét tízezrek vonultak az utcára Bilbaóban, miután a spanyol ügyészség kezdeményezésére a hét elején letartóztatták az Herrira baszk civil szervezet 18 tagját. A hét folyamán Baszkföld több nagyvárosában tüntettek a baszk békefolyamatra sokak szerint káros hatással bíró legújabb hatósági intézkedések ellen. A KultúrTapas összefoglalója következik.
Cseppről cseppre. Áradat a baszk rabok jogaiért – állt a hétvégi bilbaói tömegtüntetés résztvevői által hordozott molinón. Szombat délutánra számos baszk politikai és civil szervezet mozgósította híveit, amelynek következtében az Herrira jellegzetes színét viselő világoskék tömeg öntötte el Bilbao belvárosát. A tüntetés elsősorban a baszk civil szervezet 18 letartóztatott tagja melletti állásfoglalásként került meghirdetésre, noha az ETA szeparatista szervezet börtönben lévő tagjainak jogait is zászlajára tűzte. A spanyol sajtóban megjelent információk szerint a felvonulás incidensek nélkül zajlott, a radikális nacionalista pártok és szakszervezetek vezetői mellett pedig a baszk társadalom több prominens személyisége is részt vett rajta.
Az Herrira több helyi irodájában végrehajtott hatósági intézkedésről szóló hírek a hét elején futótűzként terjedtek Baszkföldön. Noha Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter a sajtó képviselői előtt az „ETA csápjának” nevezte a civil szervezetet, a nagy mennyiségű média-anyag lefoglalásával és a szervezet 18 vezetőjének letartóztatásával végződő művelet jogosságát azóta is sokan megkérdőjelezik. A politikai pártok közül egyedül a kormányzó Néppárt baszkföldi szervezete támogatta az ügyészség által kezdeményezett akciót, miközben a mérsékelt és a radikális nacionalisták mellett a Baszk Szocialista Párt is aggályait fejezte ki az intézkedéssel kapcsolatban.
A radikális nacionalista, ún. abertzale baloldalhoz közeli Herrira 2012 óta folytat aktív kampányt az ETA tagjainak és hozzátartozóiknak érdekképviseletében, elsőszámú céljuk pedig a bebörtönzött tagok Baszkföldre való áthelyezése. Mindez azért számít fontosnak, mert az évtizedes gyakorlatnak megfelelően a börtönbüntetésüket töltő ETA-tagokat Spanyolországban szétszórva helyezik el, néhányan pedig külföldi börtönökben vannak. Közvélemény-kutatások szerint a baszk társadalom döntő többsége támogatja a rabok áthelyezését, amely minden szempontból a békefolyamat meghatározó komponensének tekinthető.
A szerző további írásai a KultúrTapas blogon olvashatóak.