A kirívó foglalkoztatási és szociális problémák idejekorán történő felismerésére alkalmas új eredménytábla létrehozására tett javaslatot szerdai közleményében az Európai Bizottság. Az új eszköz az európai szemeszter része lesz.
Egy új eredménytábla segítségével kísérné figyelemmel az Európai Bizottság a jövőben a foglalkoztatási és szociális trendeket a tagállamokban, hogy még csírájában el tudják fojtani az esetleges súlyos problémákat. Az eredménytábla az első lépés lenne a tényleges gazdasági és pénzügyi unió szociális dimenzióval való kiegészítésének irányába.
„A hosszú távú fenntarthatóság érdekében az európai gazdasági és monetáris uniónak meg kell erősítenie a szociális vetületét” – hangsúlyozta a javaslatot bemutató Andor László, az EU foglalkoztatási és szociális politikáért és társadalmi befogadásért felelős biztosa, aki emlékeztetett rá, hogy az Európa 2020 stratégia első alkalommal állította az EU gazdasági stratégiájának középpontjába a szociális politikát, számszerű célokat tűzve ki egy sor területen a foglalkoztatástól kezdve a szegénység által sújtott emberek számának csökkentéséig.
Andor úgy vélte, hogy az EU-nak ki kell egyensúlyoznia a gazdasági és monetáris unión belüli kormányzást, hogy könnyebben tudja kezelni az euróövezeti országok foglalkoztatási és szociális helyzetében megmutatkozó különbségeket. A cél a súlyos foglalkoztatási és szociális problémák időben történő kiszűrése, és mély válságok kialakulásának a megelőzése.
Ehhez pedig az első lépés a magyar biztos szerint a tagállamok foglalkoztatási és szociális paraméterei közötti eltérések mérése. Ez a funkciót az a különleges eredményjelző tábla látná el, amelyik öt különböző kritérium alapján hasonlítaná össze az országokat. Ezek: a foglalkoztatás általános szintje; az állással nem rendelkező, az oktatási vagy a képzési rendszerből kiszoruló fiatalok (15-24 évesek) aránya; a szegénység által fenyegetett munkaképes korú lakosság százalékos aránya; a társadalmi egyenlőtlenségek a lakosság legtehetősebb 20 százaléka és legszegényebb 20 százaléka közötti jövedelemkülönbség tükrében; a háztartások bruttó rendelkezésre álló reáljövedelme.
A Bizottság ezenkívül korlátozott számú pótlólagos foglalkoztatási és szociális mutatót is figyelembe kíván venni a makrogazdasági egyensúlytalansági felügyelet keretében készülő éves makroriasztási jelentésénél.
A szerdai bizottsági közlemény a szociális befogadásra és szegénység elleni harcra szánt uniós források hatékonyabb elosztásáért is síkra száll, miként az is szándékában áll, hogy további intézkedésekkel könnyítsen azoknak a helyzetén, akik egy másik tagállamban vállalnak munkát.
A csomag része még a konzultációk elmélyítése és gyakoriságának növelése az EU szociális partnereivel az európai szemeszter különböző szakaszaiban.
Az Európai Parlament elnöke szerint a Bizottság közleménye nem eléggé ambiciózus. Túlnyomórészt a tagállami politikák bizottsági felülvizsgálatán alapul, az EP közvetlen bevonása nélkül, ezért hiányzik belőle az a demokratikus nyomaték, amivel a Parlament tud hozzájárulni a folyamathoz – húzta alá nyilatkozatában Martin Schulz.
„A gazdasági és monetáris unió nem csak a növekedési és hiányszámokról szól, hanem az emberek életszínvonalára gyakorolt tényleges hatásáról is” – tette hozzá az EP szociáldemokrata elnöke.
Az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális politikai szakbizottságának elnöke üdvözölte az eredménytábla létrehozására tett javaslatot, de hozzátette, hogy az nem lehet az egyetlen intézkedés a szociális integráció elmélyítésére. Pervenche Beres emlékeztetett rá, hogy a foglalkoztatási bizottság elfogadott egy jelentést, ami egy uniós munkanélküli biztosítási rendszer megvalósíthatóságát teszteli egy projekten keresztül.
Az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) ugyancsak üdvözölte a szemeszterbe bevenni javasolt szociális indikátorokat, de sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a javasolt mutatók túl erőtlenek ahhoz, hogy megváltoztassák a gazdasági kormányzás szabályait.
Az ETUC bírálja, hogy a mutatók a javasolt formában nem vonnak maguk után olyan kötelező szankciós mechanizmust, mint ami a túlzott mértékű makro-egyensúlytalansági eljárásban létezik. „Sajnos a Bizottság által javasolt módszer túl kevés” – közölte Bernadette Ségol, az ETUC főtitkára.
Andor László újságírók kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az egyes tagállamokat érő külső sokkhatások kiegyenlítésére alkalmas európai automatikus stabilizátorok kérdése nem tárgya a mostani közleménynek, és egyébként is csak hosszabb távon kerülhetnek szóba. Hozzátette, hogy a Bizottság szakszolgálatai tanulmányozzák a témát, köztük egy esetleges majdani eurózóna szintű munkanélküli biztosítás bevezetésének a lehetőségét is, amivel a súlyos válságba kerülő tagországoknak nyújtanának ideiglenesen segítséget.