Jövő tavaszra ígérte a bizottsági vizsgálat befejezését az EU energiapolitikai biztosa annak megállapítására, hogy egy sor közép- és kelet-európai ország, köztük hazánk megsértette-e a belső piaci szabályokat, amikor a Gazprommal megállapodást írt alá a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről.
Jövő tavasszal zárulhat le az a vizsgálat, amit az Európai Bizottság indított annak megállapítására, hogy néhány közép- és kelet-európai ország megsértette-e a harmadik energialiberalizációs csomag rendelkezéseit, amikor szerződést írt alá a Gazprommal a Déli Áramlat gázvezeték megépítésére – idézte az Europolitics nevű kiadvány Günther Oettingert, aki az energiaügyi miniszterek vilniusi informális találkozója előtt és közben nyilatkozott újságíróknak.
Az energiaügyi biztos közelebbit nem árult el a vizsgálat lezárulásának várható időpontjáról, ami többek között arra a megállapodásra is kiterjed, amelyet az MVM Zrt. és a Gazprom írt 2012 októberében a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításáról.
Oettinger a vilniusi informális találkozót követően sem hagyott kétséget afelől, hogy a Gazpromnak és az ukrajnai tranzit megkerülésével orosz földgázt Közép- és Kelet-Európába szállítani hivatott, még a megvalósítás korai szakaszában lévő Déli Áramlat gázvezetéknek tiszteletben kell tartania az uniós belső energiapiaci szabályokat. A német biztos hangsúlyozta, hogy ez egyet jelent a gázvezetékhez való hozzáférés biztosításával harmadik felek számára, továbbá a hálózat és a termelés és a hálózat tulajdonjogi szétválasztásával.
„A Déli Áramlattal nincs problémánk, de a gázvezeték megépülését nem tekintjük az EU prioritásának, mert nem jelent új forrásokat, csupán rácsatlakozik a már meglévő vezetékekre“ – jelentette ki pénteken Oettinger.
A BruxInfo energiapolitikai szakkiadványa, az Energia Monitor korábbi értesülései szerint a Bizottság az év korábbi szakaszában jelezte a magyar hatóságoknak azt az aggályt, miszerint az oroszokkal a Déli Áramlatról megkötött megállapodás több szempontból is ütközik az uniós szabályokkal. A kifogások a tarifastruktúrát, az adókedvezményeket és a harmadik felek hozzáférésének szabályait érintik.
A bizottsági vizsgálat alá vont országok által Oroszországgal megkötött szerződések állítólag olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek tiltják független szolgáltatók hozzáférését az infrastruktúrához. Ellentétben a harmadik energialiberalizációs csomaggal, amely a hozzáférés biztosításával a piaci versenyt kívánja erősíteni.
A tagállamoknak 2011. március 3. volt a határidő a jogszabály végrehajtására, ám számos ország adós maradt ezzel. Brüsszel előbb formai hiányosságok miatt indított egy csomó kötelezettségszegési eljárást, mostantól pedig tartalmi szempontból is vizsgálni kezdte a tagállamokban a harmadik csomag megfelelő végrehajtását.
Információink szerint mintegy későbbi bizottsági eljárásnak elébe vágva a vilniusi informális miniszteri ülés margóján a Déli Áramlatban érintett országok egyeztetést folytattak egymás között arról, hogy miként hozzák összhangba a Moszkvával kötött megállapodásokat a harmadik piaci energialiberalizációs csomaggal.
Az egyik lehetséges opció a Bizottság felkérése arra, hogy a csoportot képviselje az Oroszországgal a projektről folytatandó tárgyalásokon. Egy ilyen felhatalmazáshoz azonban a Tanács egészének is hozzá kell járulnia, azaz olyan országoknak is szavuk lehet benne, amelyeknek az égvilágon semmi közük a megállapodásokhoz.
Ez a gyakorlatban plusz hatásköröket is adna a Bizottság kezébe, amelyet egy 2012-ben elfogadott jogszabály értelmében a tagországok kötelesek tájékoztatni minden harmadik országgal kötött kétoldalú energiamegállapodásról.
A gázvezeték magyarországi szakasza 229 kilométer hosszúságban kígyózna és évente 30 milliárd köbméter gáz lenne a teljes szállítási kapacitása. A gázvezetéken a tervek szerint 2016. januáérjától indulna meg a szállítás. Ebben azonban sokan kételkednek, tekintettel arra, hogy az oroszok még el sem indították az EU-nál az engedélyeztetési procedúrát, ami egy bizottsági forrás szerint a projekt jelentőségére való tekintettel 3-4 évig is eltarthat.
A Gazprom állítólag azért késlekedik az engedélyek megkérésével, mert ezáltal elismerné a harmadik energiacsomag fennhatóságát, amit viszont vitat és ehelyett külön megállapodást szeretne kötni az EU-val.
Egyesek szerint Magyarország könnyen a két szék alatt a padlón találhatja magát, ha a Déli Áramlat sem épül meg. A Nabucco-West nyáron elvesztette a görög-olasz érdekeltségű Transz-adriai Gázvezetékkel (TAP) szemben az azeri Shah Deniz gázkonzorcium által kínált földgázért folytatott versenyfutást.
A döntés általános megdöbbenést keltett Közép-Európában, mert az Oroszországot kikerülő Déli Gázfolyosó egyik meghirdetett célja éppen Közép- és Kelet-Európa orosz gáztól való függőségének csökkentése és energiabiztonságának javítása volt.
A térség országai most abban bíznak, hogy kárpótlásként energia infrastruktúra-fejlesztéseik rákerülnek arra az uniós projektlistára, amelyen szereplő beruházások uniós finanszírozáshoz juthatnak majd 2014 és 2020 között az 5 milliárd eurós költségvetésű európai hálózatösszakapcsolási eszközből (CEF).
Günther Oettinger pénteken közölte, hogy a Bizottság októberben fogadja el a prioritást élvező projektek listáját. Ez ugyanakkor még nem jelent majd automatikusan az uniós társfinanszírozásra való jogosultságot – emlékeztetnek rá illetékesek.