Nem különbözik lényegesen az európai és az amerikai közvélemény gondolkodása a világ nagy dolgairól és aktuális problémáiról – derül ki a transzatlanti térséget átfogó ezévi felmérésből. A németek többsége már nem híve az uniós hatáskörök kiterjesztésének a tagállami költségvetések ellenőrzésében.
Tizenkettedik alkalommal tette közzé idén a transzatlanti térséget átfogó legnagyobb közvéleménykutatás eredményeit a German Marshall Fund (GMF). A felmérés nem mutat túlontúl nagy különbségeket arról, hogyan gondolkoznak a világ nagy kérdéseiről az Atlanti-óceán két partján.
Az európaiak és az amerikaiak nagy többsége (72, illetve 62 százaléka) ellenzi például a szíriai katonai beavatkozást, igaz a képet árnyalja, hogy a 11 uniós tagállamra, az USA-ra és Törökországra kiterjedő felmérés még az augusztusi vegyifegyver-támadás előtt készült.
„Az idei felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy még mindig közös elveket vallunk” – jelentette ki a közvéleménykutatás eredményeit kommentálva Craig Kennedy, a GMF elnöke.
Az európaiak 65 százaléka, az amerikaiak háromnegyede érezte a saját bőrén is a gazdasági és pénzügyi válság következményeit. Tavalyhoz képest Franciaországban (+12%) és Lengyelországban nőtt a leginkább a számarányuk.
Öt százalékkal nőtt tavaly óta azoknak az európaiaknak (62%-ra), és 12 százalékkal (64%-ra) azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik helytelenítik kormányuk gazdaságpolitikáját. A franciáknál a legmeredekebb, 17 százalékos a növekedés. A megkérdezettek 74 százaléka helyteleníti a kormány gazdaságpolitikáját.
Az európaiak nagyobb arányban gondolják úgy (47%), hogy Angela Merkel jobban elboldogult a gazdasági válság kezelésével, mint az Európai Unió (43%). Általában a válság által jobban sújtott országokban (Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, de Nagy-Britanniában és Olaszországban is) a legnagyobb az uniós válságkezelést helytelenítők aránya. Merkel tetszési indexe is rendkívül alacsony, Spanyolországban például 82 százaléknak nem tetszik, amit a német kancellár művel.
Érdekesség, hogy mind több európai nem támogatja azt, hogy az EU ellenőrzési jogosítványokat szerezzen a tagállami büdzsék felett. Jelenleg a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozik így, ami 11 százalékos növekedés 2012-höz képest. Tavaly még Németország volt az egyetlen tagállam, ahol a többség nagyobb uniós kontrollt óhajtott a tagállami költségvetések felett. Mostanra 37 százalékra olvadt az arányuk, miközben a németek 60 százaléka azt szeretné, ha a tagállamok kezében maradna az ellenőrzés.
A megkérdezett európaiak valamivel több mint a fele tartotta kívánatosnak, hogy az Egyesült Államok markáns vezető szerepet játsszon a globális ügyekben. Négy európaiból közel három pozitív véleménnyel van az Egyesült Államokról, igaz, tagállamonként változó a helyzet.
Amerikában ugyanakkor hat százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik kívánatosnak tartanák, hogy az EU hangadó legyen a nemzetközi porondon (így is 57 százalékuk támogatná, vagyis a többség). A törökök 63 százaléka nem venné jó néven az Unió vezető szerepét, bár 60 százalékuk kedvező véleménnyel van az EU-ról.
Az amerikaiak 46 százaléka nem tartana kívánatosnak egy globális orosz vezető szerepet. Európában ennél is többen, a megkérdezettek kétharmada nem rajongana ezért. Oroszországról az amerikaiak 59, az európaiak 62, a törökök 68 százaléka vélekedik negatívan.
Körülbelül hasonló az arány Amerikában és Európában, egy esetleges kínai globális vezető szereppel kapcsolatban. A tetszési index is hasonló, mint az oroszok esetében.
A NATO-t az európaiak 58 százaléka és az amerikaiak 55 százaléka tartja még mindig fontosnak.