Magasra csaptak az indulatok a szerb nyelvű táblák kihelyezése kapcsán Vukováron. A cirill betűs feliratok hétfő hajnalban kerültek ki néhány közintézmény falára, ám a felháborodott vukováriak pár óra elteltével le is verték őket onnan. Később a tüntetők a rendőrséggel is összecsaptak, három rendőr megsebesült. A politikusok – természetesen – ismét egymásra és a törvényre mutogatnak. A tüntetés kedden is folytatódott.
Bár a háborúnak lassan húsz éve vége, úgy tűnik, a sebek lassan gyógyulnak a harcok által egykor porig rombolt kelet-szlavóniai városban, Vukováron. A horvát megyeszékhely már egy ideje rendszeresen szerepel a hírekben a cirill betűs feliratok miatt, ám az ellenállás ezúttal tettlegességgé fajult.
Ismert, az európai kisebbségvédelmi normáknak megfelelően, ha egy területen egy nemzetiség aránya meghaladja a húsz százalékot, a város helységnévtábláján és közintézményein a kisebbségi nyelvnek is meg kell jelennie. Nemrégiben Horvátország is hasonló szabályozást vezetett be, mely többnyire nem is keltett nagyobb figyelmet. Kivéve Vukovárt.
Miért (nem) kellenek a szerb feliratok?
Akármilyen fontos jelkép is Vukovár, a törvény betűjét az egy éve regnáló szociáldemokrata kormány szerint mindenhol be kell tartani. A város jelenleg 28 ezer fős lakosságának harmada pedig szerb nemzetiségű, így tehát Vukovárott a szerb is hivatalos nyelv kell, hogy legyen. A terv azonban, hogy Vukováron szerb cirill betűs feliratokat helyezzenek ki, már korábban is komoly ellenállást váltott ki és számos hazafias, illetve veteránokból álló szervezet demonstrált ellene az ország különböző pontjain.
Bár már maguk a tüntetések is több mint 30 ezer főt mozgattak meg országszerte, nem támogatta az ötletet a „csendes többség” sem, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a horvátok 71 százaléka ellenezte a cirill betűs feliratok kihelyezését Vukováron, sőt, a megkérdezettek 76 százaléka a legutolsó népszámlálás eredményét is gyanúsnak tartja, mondván, a szerbek aránya a városban épphogy eléri a hivatalos nyelvi státushoz szükséges számot.
Az állam kihelyezte, a nép letépte a táblákat
Az ügy hétfő reggel vett új fordulópontot, hiszen reggel hatkor központi utasításra megkezdték az új, kétnyelvű táblák kihelyezését Vukovárott. Először a rendőrség épületére és az adóhivatalra került fel a cirill betűs felirat. A tábla azonban nem sokáig maradhatott a helyén, hiszen nyolc óra után már harmincfős tömeg gyűlt össze, hogy leszedje azt. A tüntetés kezdetén a 74 éves Marijan Živković bejelentette, hogy személyesen fogja a kétnyelvű táblákat eltávolítani, majd egy kalapáccsal leverte azokat. A férfi mindkét fiát a háborúban vesztette el, egyikről mai napig sincs semmilyen információja. Később kifejtette, soha semmilyen szabálysértést nem követett el, de ha a szerb feliratok a helyükön maradnának, a fiai harca értelmetlenné válna. Egyúttal kérte a kormányt, hogy ne engedje a cirill betűs feliratok kihelyezését.
A közben 150-200 fősre duzzadt tömeg később továbbvonult, hogy a más épületekre időközben kihelyezett táblákat is eltávolítsa. A rendőrség azonban már várta a tüntetőket, így lökdösődés kezdődött, melynek során három rendőr és két tüntető sérült meg. A demonstrálók végül elérték céljukat és leverték a kétnyelvű táblákat. Az akciónak fél egykor szakadt vége, más szerb tábla nem lévén ugyanis a szervező, Tomislav Josić hazaküldte a tüntetőket. Ugyanakkor kijelentette, ha újra kihelyeznék a táblákat, ismét eljönnek. Josićot ezután a rendőrség őrizetbe vette és csak másnap reggel engedték el.
Mivel kedden reggel újabb szerb táblák kerültek ki a közintézmények falára, immár több ezressé vált tömeg tüntetett a város különböző pontjain. A horvát média tudósításai szerint az ország minden részéből elindultak a függetlenségi háború veteránjainak csoportjai. A rendőrség kedden délig 28 buszt tartóztatott fel, ennek ellenére a tömeg egyre nő. Ezúttal azonban a rendőrség is nagyobb erőket vetett be a Vukováron, így a tömeg a feliratok megsemmisítése helyett be kellett érje a jelszavak skandálásával.
A szokásos nyilatkozatháború
A tüntetés alatt és nyomán persze folyt a felek közti verbális harc. A demonstrációt szervező veteránegyesület elnöke, Tomislav Josić keserűen jegyezte meg, hogy a kormány nem megértő a háború áldozataival szemben. Milanović miniszterelnök ugyanis korábban azt nyilatkozta, hogy a függetlenségi harc nem a cirill betűk ellen folyt, Josić szerint azonban a miniszterelnök személyesen nem harcolt soha, így nem is értheti meg azokat, akik megszenvedték a háborút. „A cirill feliratok egykor tankon jöttek Vukovárra, ma pedig teherautón és rendőrségi erővel” – nyilatkozta az egykori harcos. Egyik társa egyenesen a sötét erőihez hasonlította a táblákat a sötétben kihelyező kormányt. Vukovár péntekig forrni fog – szögezte le mindenesetre Josić – a rendőrök ugyanis lezárták a várost, de péntekig a veteránok is blokkolni fogják a forgalmat.
A két egykori katona egyúttal felszólította a városba igyekvő tüntetőket, hogy viselkedjenek méltóságteljesen, tartózkodjanak az erőszaktól, a rendőrségnek pedig megköszönte a professzionális munkát, valamint sajnálatát fejezte ki a sebesült rendőrök miatt. Leszögezték azonban, hogy az igazi felelős az, aki kivezényelte őket – konkrétan Arsen Bauk közigazgatási miniszter, aki szerintük nem ismeri a horvát társadalmat és alkalmatlan a miniszteri posztra. Egyúttal figyelmeztették a kormányt, hogy nem lesznek szívesen látott vendégek Vukováron és ha eljönnének, jól készüljenek föl, mert igen rossz fogadtatásban lesz részük.
Nem ért egyet a táblák kihelyezésével Božo Galić, Vukovár-Szerém megye ispánja (župan) sem. Szerinte a kormány nem ismeri a vukovári helyzetet és nem érti, hogy a város még mindig tele van sebekkel. Ezzel szemben a kormány és a vukovári polgármester az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösséget (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) vádolja az ellentétek szításával. Arsen Bauk szociáldemokrata párti közigazgatási miniszter is politikai motivációt lát az ügy hátterében, egyúttal emlékeztetett arra, a szerb nyelv használatát a városi önkormányzat már évekkel ezelőtt megszavazta. Predrag Matić, a veteránok ügyeiben illetékes miniszter (aki egyébként maga is harcolt a háborúban) egyenesen azzal vádolta a vukovári tüntetőket, hogy saját elveikkel fordultak szembe, hiszen éppen azt a jogrendet sértik meg, amelyért annak idején harcoltak. Az ügy úgy tűnik, még sokáig nem tér nyugvópontra.
Szimbolikus ügy
Az események objektív értelmezését nagyban nehezíti, hogy a cirill betűs szerb feliratok esetében duplán szimbolikus ügyről van szó. A szerb nyelv jellegzetessége, hogy két írást is használ: mind a cirill, mind a latin betűs írás bevett formája a szerb nyelv lejegyzésének. Igaz ugyan, hogy a cirill írás tekinthető a hivatalos formának, ám (különösen az internet korában) a hétköznapokban a latin betű valamivel elterjedtebb. Ráadásul a horvát és a szerb nyelv egymással kölcsönösen érthető, így a horvátországi szerb polgárok számára semmilyen különösebb hátrányt nem okoznak a kizárólag latin betűs horvát feliratok, azokat kiválóan értik. Mégis, a szerb nyelv hivatalos szerepeltetésével Horvátország gesztust gyakorolna a szerb nemzetiségűek felé és lezárhatná az ellenségeskedés korszakát.
Ugyanakkor érthető azon horvátok aggodalma is, akik megszenvedték a kilencvenes évek háborúit és a cirill betűket mai napig az egykori ellenséggel kötik össze. Bár a politikai korrektség jegyében egyre gyakrabban sütik rájuk a gyűlölködő és kirekesztő jelzőt, valamint vádolják őket azzal, hogy képtelenek a múlton túllépni, a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Szinte nincs olyan személy Kelet-Szlavóniában, aki ne lenne személyesen érintett, vagy ne szenvedett volna veszteségeket a harcok ideje alatt. Számukra a szerb feliratok sokszor egykori harcuk hiábavalóságát üzenik. Ezek az emberek egyszerűen sértőnek találják, hogy azok, akik rájuk támadtak, rokonaikat megölték, településüket lerombolták, ma egyenlő jogokat élveznek, sőt nyelvük is hivatalossá válik. Kérdés, az ő érzékenységükkel és aggodalmukkal vajon mi lesz…