Az EU-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások hivatalos hétfői startjával egy időben Washingtonban egy, a Bizottság és a Tanács képviselőiből álló munkacsoport egyeztetéseket kezd az amerikai hatóságokkal az európai polgárok adatainak és személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról – jelentette be pénteken Vilniusban az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Unió az amerikai lehallgatási botrány ellenére sem mondta le a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások hétfői hivatalos megnyitását. Az eseménnyel egy időben ugyanakkor egy uniós munkacsoport érkezik Washingtonba, hogy az uniós intézményekkel szemben folyó állítólagos amerikai kémtevékenységről információkat szerezzen, és arra magyarázatot kapjon.
Ezt Dalia Grybauskaite litván elnök és José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke közölte asajtó képviselőivel a július 1-jén hivatalba lépett soros elnökség és a biztosi testület hagyományos találkozóját követően. Barroso hozzátette, hogy a Bizottság, a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat tisztviselőiből álló munkacsoport az uniós állampolgárok személyes adatainak és személyiségi jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban kér tájékoztatást az amerikai féltől.
„Remélem, hogy a folyamat tisztázni fogja a nyitott kérdéseket” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, aki emlékeztetett rá, hogy az eredeti terveknek megfelelően hétfőn Washingtonban hivatalosan is megkezdődnek a tárgyalások az EU és az USA között egy átfogó szabadkereskedelmi és befektetési egyezményről.
Barroso azt is megerősítette, hogy a Bizottság szerdán előterjeszti javaslatát az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozására. Kérdésre válaszolva elismerte, hogy számos tagállam számára kényes területet érintő szabályozásról van szó. Ezzel együtt úgy vélte, hogy „a tagállamoknak el kellene fogadniuk a majdani javaslatot”, hiszen egy megfelelő bankszanálási mechanizmussal kell kiegészíteni az egységes bankfelügyeleti mechanizmust, amiről már megállapodtak az uniós intézmények. „Nagyon jó javaslat lesz” – tette hozzá a Bizottság feje, aki arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi parlamenti mandátum végéig, azaz 2014 májusáig meg kellene állapodni uniós szinten az új jogszabályról.
Barroso egy másik kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az EU még nem hagyta maga mögött a válságot, és a piac ideges reakciói a görög továbbá a portugál aktuális politikai helyzetre is azt támasztják alá, hogy komoly kockázatokkal jár, ha megrendül a mentőcsomagokhoz kapcsolt reformok folytatásába helyezett bizalom. A testület elnöke úgy véli, hogy a fiskális konszolidáció nem az egyetlen uniós politika, és az EU politikai válaszainak továbbra is több lábon kell állniuk, amelynek a fenntartható növekedés rövid távú eszközökkel való beindítása is szerves része.
Dalia Grybauskaite egy másik kérdés kapcsán úgy vélekedett, hogy az EU a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcson tényleges előrehaladást szeretne elérni, többek között Ukrajnával is, amellyel bizonyos feltételektől függően aláírhatják a már lezárt társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. A litván elnök ugyanakkor megismételte, hogy ennek a célnak az eléréséhez Kijevnek még el kell végeznie mind a három, EU által megszabott házi feladatot. Először is a politikailag motivált bírósági eljárások megszüntetését és a szabadságvesztését töltő Julija Timosenko helyzetének rendezését; és e kell fogadnia az igazságügyi és a választási reformot.
„Ha ezen a három területen nem lesz előrehaladás, nehéz lesz pozitív döntést hozni” – tette hozzá Grybauskaite.