A brit konzervatív kormány újabb megszorító csomagját George Osborne pénzügyminiszter jelentette be az alsóház június 26-i ülésén. Az újabb Osborne-csomag 2015-ben lép életbe, elsősorban a jóléti kiadásokat célozza meg, és több minisztérium költségvetését is csökkenti. Az új intézkedések a gazdasági helyzet rendezése mellett erősen politikai töltetűek.
Az áldozatok
A brit pénzügyminiszter intézkedéseinek egyik fő célpontja a jóléti rendszer. George Osborne 100 milliárd fontban (35 ezer milliárd forintban) határozta meg a jóléti költségvetés felső korlátját, azzal indokolva a lépést, hogy el kívánja kerülni a kormányzat túlköltekezését e téren. A lépés többek közt a lakhatási támogatásokat, a nyugdíjakat, az adóvisszatérítéseket és a hátrányos helyzetűeknek nyújtott támogatásokat érintené. Ez hatalmas érvágás a liberális demokrata koalíciós partnernek, a párt ugyanis nemrégiben ígéretet tett, hogy nem várhatók újabb megszorítások.
A miniszter emellett új korlátozásokat vezetne be a támogatások igénylésére: a munkanélküliek számára ez például 7 napos kötelező várakozási időt jelent, amely idő alatt az érintettnek aktívan munkát kell keresnie, mielőtt bármilyen támogatást igényelhetne. A kormányzat le kíván számolni a külföldi „jóléti turisták” kérdésével is: az angolul nem tudó bevándorlóknak angol nyelvtanfolyamra kell járniuk annak érdekében, hogy támogatást igényelhessenek.
Több minisztérium költségvetését is megnyirbálná 2015-től az új csomag. A legsúlyosabban ez a brit helyi önkormányzatokat érinti, ugyanis a vonatkozó minisztériumnak 10 százalékkal csökken a költségvetése; két évre befagyasztják továbbá a helyi adók mértékét. Ezzel ugyan a pénzügyminiszter állítása szerint több marad a lakosság zsebében, azonban a brit helyi önkormányzatok már így is forráshiánnyal küzdenek, amelyet az újabb megszorítás még kedvezőtlenebbül érint.
A helyi önkormányzati minisztérium mellett többek közt a pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a környezetvédelmi és az energiaügyi tárca, valamint a kabinetiroda néz szembe 8-10 százalékos kiadáscsökkentéssel. A belügyminisztérium és az üzleti tárca viszonylag „olcsón”, hat százalékos megszorításokkal ússza meg az újabb Osborne-csomagot, miután az illetékes miniszterek keményen harcoltak a súlyos kiadáscsökkentés ellen.
A közszféra egészét érintő intézkedések is fellelhetők a pénzügyminiszter terveiben. Száznegyvennégyezer munkahelyet szüntetnek meg a közigazgatáson belül, emellett a megmaradó alkalmazottak fizetési rendszerében is eszközölnének változtatásokat. Egyrészt, 2015 és 2016 közt egy százalékra korlátoznák a fizetésemelések mértékét, másrészt 2015-től az eddigi automatikus progresszív fizetési rendszer is megszűnne. Ennek lényege, hogy a köztisztviselők teljesítményüktől függetlenül minden év végén fizetésemelést kapnak és egy fizetési fokozattal fentebb kerülnek.
Akik megúszták
A minisztériumi megszorítások egyik legnagyobb nyertese egyértelműen a honvédelmi tárca. Annak ellenére, hogy a kormányzat eleinte komoly megszorításokat helyezett kilátásba e téren, a tárca költségvetését csupán kevesebb, mint 2 százalékkal csökkenti 2015-től az Osborne-csomag. Ez főként Philip Hammond honvédelmi miniszter lobbitevékenységének tudható be.
A honvédelem mellett jól járt az oktatási és az egészségügyi minisztérium is: ezeknek ugyanis növekszik a költségvetése a megszorítások közepette. A közlekedési tárca, noha alapvetően megszorításokkal néz szembe, mégis jelentős forrásokat kap bizonyos infrastrukturális beruházásokra; ilyen például a Londont az északi területekkel összekapcsoló nagysebességű vasút kiépítése. Erős kritikák közepette, de megóvták a külföldi országok számára nyújtott segélyek rendszerét is.
Nincs gazdaság politika nélkül
A jelenlegi megszorító csomag több szempontból is hasonlít a konzervatív kormány korábbi lépéseire. David Cameron brit miniszterelnök Európa-politikája a szakmai szempontok mellett főként az aktuálpolitikát veszi figyelembe, és az euroszkeptikus közhangulatot próbálja meglovagolni.
Ennek a gazdasági csomagnak az esetében is gyanús, hogy az aktuálpolitikai szempontok hasonló súllyal estek latba, mint a szakmai érvek. A június 26-i ülésen bejelentett Osborne-csomag intézkedései 2015-ben lépnek majd életbe, egy időben a brit parlamenti választásokkal. A csomag bizonyos intézkedései láthatóan most is a közhangulatra kívánnak apellálni: jó példa erre a külföldi bevándorlók nyelvi képességeit célzó intézkedés.
A konzervatív csomag emellett további politikai töltettel is rendelkezik. A brit Munkáspártot például a jóléti kiadások felső korlátja kapcsán kellemetlen helyzetbe hozza: a párt ugyanis komoly nehézségekkel küzd, hogy megszabaduljon a pazarló jóléti kiadások pártja, az úgynevezett „Welfare Party” imázsától. Ehhez képest a csomag egyfajta „medvecsapdát” állít a munkáspártiaknak, akik bár nem értenek egyet a jóléti kiadások korlátozásával, mégis kénytelenek azt támogatni.