Kevés az esélye annak, hogy a parlament elfogadja az RMDSZ egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatására vonatkozó tervezetét, a szenátus jogi bizottsága ugyanis már elutasította azt – számolt be a Krónikának Markó Attila.
A sepsiszentgyörgyi képviselő elmondta, a jogi bizottság, amely ez esetben a jelentéstevő testület, a kormány véleményezésére hivatkozva szavazott nemmel, a hozzáállást ismerve valószínű, hogy a felsőház, majd döntőtestületként a képviselőház is ellene voksol majd. Markó Attila a Krónikának arról számolt be, hogy részt vett a jogi bizottság múlt heti ülésén és az RMDSZ tervezete mellett érvelt. Azonban, bár meghallgatták, nem vették figyelembe az általa felsorolt tényezőket, és elutasítóan véleményezték a javaslatot.
A képviselő elmondta, meglepte a kormány álláspontja, hiszen az új restitúciós törvény nem rendelkezik az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, csak a kártérítést rendezi, egyetlen kihatása az egyházi ingatlanokra az, hogy öt évről tízre emeli a kötelező rendeltetés fenntartását. „Éppen ezért kértük a törvény kidolgozása során, hogy a kormány vegye be az RMDSZ egyházakra vonatkozó tervezetét az övébe, vagy fogadjunk el erre vonatkozóan egy külön jogszabályt. Ők akkor azt mondták, nem emelik be az RMDSZ javaslatát, mert az új törvény alapvetően a kártérítésről szól, tehát az egyházi visszaigénylést nem érinti, ám erről a kérdésről a kormánynak is szándékában áll kidolgozni egy saját tervezetet. Ezért is lepődtem meg, hogy a miénket most szó nélkül visszautasították. – mesélte a Krónikának a képviselő. – Victor Ponta többször megígérte, hogy figyelembe veszi az RMDSZ javaslatát, hiszen amúgy is rendezni kell a görög katolikus és az ortodox egyház közötti helyzetet. Most viszont nem látom a szándékot, hogy ezzel komolyan akarnak foglalkozni.”
Markó Attila szerint a kormány azért utasítja el az RMDSZ tervezetét, mert úgy véli, a jogszabály kiterjeszti a visszaszolgáltatás körét az egyháztól független intézményekre is. „Számtalanszor elmagyaráztuk a miniszterelnöknek is, hogy erről szó sincs, éppen az egyházon belül működő intézmények, például az egyházi iskolák helyzetét akarjuk pontosítani. Azt is elmondtuk, hogy nem akarunk új kéréseket benyújtani, azt szeretnénk, hogy a hasonló helyzetekre vonatkozó régi kéréseket illetően legyen pontosítás a törvényben” – magyarázta a politikus, aki szerint a kormány érvei kísértetiesen emlékeztetnek a Mikó-perben felsorakoztatott ügyészi álláspontra.
Markó Attila, aki maga is a sepsiszentgyörgyi iskola visszaszolgáltatásáról szóló per egyik vádlottja, rámutatott: ha a parlament nem fogad el új törvényt az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan, a régi jogszabály marad érvényben. Ez önmagában nem lenne tragédia, azonban rendesen, operatívan kellene alkalmazni azt, vélte a honatya. Hozzátette, a tervezet bukását valószínűsítő jelek ellenére az utolsó pillanatig megpróbálják elfogadtatni azt, hisz vélhetően ebben az ülésszakban nem kerül át a képviselőházba. Ezért további tárgyalásokat kezdeményeznek Victor Ponta kormányfővel is a témában. Amennyiben az alsóház mégis elutasítja a szövetség tervezetét, újból benyújtják azt, és megpróbálnak szövetkezni a görög katolikus egyházzal, amely szintén évtizedek óta harcol az állammal és az ortodox egyházzal ingatlanjai restitúciója érdekében.
A Ponta-kabinet által kidolgozott és májusban elfogadott jogorvoslati törvény alapján az állam a következő néhány esztendőben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben viszszaadni. A jogszabály azonban nem rendelkezik az egyházi ingatlanokról, erre az RMDSZ külön tervezetet dolgozott ki, ezt utasította most el a szenátus jogi bizottsága. A szövetség egyébként már az Ungureanu-kormány idején a természetbeni visszaszolgáltatás és a méltányos kárpótlás mellett állt ki.