Hétfőn legfontosabb szakaszához érkezett az alkotmánymódosítási folyamat Romániában. A kétharmados kormánytöbbség az év végére ígéri az alaptörvény ráncfelvarrásának befejezését, a hét elején a Parlament erre a célra felállított vegyes bizottsága elkezdte tárgyalni a benyújtott módosítási javaslatokat, és cikkelyről cikkelyre megrajzolni a végső javaslatot, amelynek a honatyák kétharmados támogatását és egy pozitív népszavazási eredményt is meg kell szereznie az érvénybe lépéshez. Az eddigi jelek semmi jót nem sejtetnek, a jogalkotók egy a jelenleginél konzervatívabb és a demokratikus jogállamot még jobban ellehetetlenítő alaptörvény létrehozásán fáradoznak, anélkül, hogy megoldanák a mostani berendezkedés reális problémáit.
A civil társadalommal és az állampolgárokkal folytatott (ál)konzultáció után, a hét elején elkezdődött a román alkotmány módosításának legfontosabb, tartalmi szakasza. A Szenátus elnökének, Crin Antonescu nemzeti liberális párvezérnek az elnökletével összeült a parlament speciális bizottsága, amely cikkelyenként tárgyalja át a régi alkotmányt, és dönt az egyes módosító indítványok sorsáról. A román honatyákra egyáltalán nem jellemző módon, a bizottság megfeszített tempóban dolgozik, eddig főként a Romániát érintő általános szimbolikus kérdések, illetve az állampolgári jogok és kötelezettségek kerültek napirendre.
A két héttel ezelőtt, május 27-én este a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői megegyeztek a politikai szempontból legfontosabb kérdésekről is, így már azt is tudni lehet, hogyan néz majd ki az ország megreformált közjogi struktúrája, valamint a hatalmi ágak közötti erőviszonyok.
Erősebb miniszterelnök, gyengébb államfő
Ahogy arra az egyik központi napilap, az Evenimentul Zilei is rámutatott, az USL által kidolgozott tervezet, amelyet tekinthetünk az új alaptörvénynek is, a kormányzó elitek múltbeli frusztrációit és a kormánykoalíción belüli ellentéteket kodifikálják. Közjogi szempontból a legfontosabb problémát a miniszterelnök és az államfő közötti erőviszonyok tisztázása képezi, a jelenlegi döntéshozók ugyanis az elmúlt egy évtizedet egy olyan államfővel való harcban töltötték, aki ravaszul kihasználta a jelenlegi alkotmány gyengéit.
Ebből kifolyólag, az USL meg szeretné szüntetni az államfő mozgásterét az új miniszterelnökök kinevezése tekintetében, alkotmányosan kötelezve arra, hogy mindig a választáson legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Amennyiben pedig e jelöltnek nem sikerül parlamenti többséget kovácsolni, úgy e feladat automatikusan a második helyezettre szálljon. Bár első ránézésre ez a szabály teljesen megegyezik a többi európai demokráciában alkalmazottal, valójában bebetonozza a jelenlegi kormányfőt is adó Szociáldemokrata Párt (PSD) örökös kormányalakítási jogát. Ahogy arra már a Nethuszár.ro blogon is rámutattam, az elmúlt húsz évben a PSD és elődjei minden egyes választáson első helyen végeztek, és társadalmi beágyazottságának köszönhetően ez a jövőben is így lesz. Az alkotmányosan rögzített „első éjszaka joga” így biztosítja, hogy Romániának jó ideig szociáldemokrata miniszterelnöke lesz.
Korábban komoly vita alakult ki a kormányfő és a köztársasági elnök között az Európai Tanács ülésein való részvétellel kapcsolatban is. A tervezet szerint ezentúl nem az államfő, hanem a miniszterelnök képviselheti az országot az ilyen csúcstalálkozókon. Kivételt képeznek a védelmi és külpolitikai kérdéseket érintő tárgyalások. A 2002-es alkotmánymódosítás négy évről ötre növelte az államfő mandátumát, a mostani reform visszahozná a négy éves államfői ciklust, ám anélkül azonban, hogy a parlamenti és elnökválasztásokat újra egy napra helyezné. Egy szintén a múltbeli válságok által ihletett javaslat szerint, amennyiben a parlament felfüggeszti hivatalából az államfőt, ám a polgárok többsége a kötelező népszavazás során nem szentesíti ezt a döntést, úgy a törvényhozás automatikusan feloszlattatik, és új választásokra kerül sor.
Picit abszurdnak tűnik, hogy a szociálliberális többség úgy csökkenti az államfői hatásköröket, hogy ez a csökkentés már nem érinti Traian Băsescut, a jelenlegi elnököt és az USL pártjainak évtizedes ősellenségét. Épp ellenkezőleg, a jogkörök megnyirbálása a 2014 végén megválasztásra kerülő új államfő mandátumát érintik majd, ez az új államfő pedig nagy valószínűséggel a jelenlegi kormánykoalíció berkeiből kerül majd ki, még akkor is, ha maga a koalíció már nem fog létezni. Mindenesetre Románia végérvényesen elmozdult egy német és magyar típusú parlamenti rendszer felé, amelyben a tényleges politikai hatalom a miniszterelnök kezében összpontosul. Ezt a megállapítást nemcsak az államfői jogosítványok csökkenése támasztja alá, hanem például a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetése is.
Apró dolgok
Bár az alkotmánymódosítás után életbe lépő közjogi rend nem jósol túl sok jót az államfői poszt jelenleg legesélyesebb várományosának, Crin Antonescunak, ám a politikus mégis megpróbálja kihozni a folyamatból a legtöbbet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke az alkotmánymódosító bizottság vezetőjeként megpróbálja tovább erősíteni az eddig is már jól kidolgozott populista imázsát. Az elmúlt napokban az általa vezetett testület olyan teljesen értelmetlen és fölösleges javaslatokat fogadott el, amelyek egyetlen haszna, hogy egy jövőbeli kampány során ütőkártyaként használják őket. Megszavazták például, hogy Románia zászlaja ezentúl a piros-sárga-kék függőleges sávok mellett tartalmazza az ország címerét is. A bizottság hosszan vitázott arról, hogy legyen-e a „Nihil sine Deo” az ország hivatalos jelmondata. Antonescu az ortodox egyház történelmi szerepét is alkotmányba íratta volna, ám ezt szociáldemokrata kollégái megvétózták. A politikus azonban ígéretet tett arra, hogy az ortodox egyház bekerül majd a készülő preambulumba.
Kisebb felfordulást keltett a házasság intézményének meghatározása is. Az eddigi formula nem tartalmazott nemekre való utalást, csak a házastársak felelős közösségeként határozta meg a család intézményét. A szerdán elfogadott indítvány szerint a család egy férfi és egy nő kötelékét jelenti. Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kifogásolta a döntést, mondván az alkotmánynak általános jogokat kel szavatolnia, a házasság és család aprólékos meghatározását a polgári törvénykönyvben kell szabályozni.
Dan Tapalagă, a Hotnews.ro publicistája úgy véli, az új alkotmány konzervatívabb és retrográdabb lesz, mint elődje, ami egyáltalán nem jó irány az ország számára. Meglátása szerint az eddig elfogadott változtatások két kategóriába sorolhatóak: egyesek nem létező problémákat oldanak meg, a többiek pedig a korrupt politikusok független igazságszolgáltatás elleni küzdelméhez szolgáltatnak muníciót. Az újságíró hangsúlyozza Crin Antonescu negatív szerepét is, kiemelve az eddig tevékenységének erősen felszínes, vadul populista jellegét.
Az alkotmánymódosítási folyamat kétségtelenül tartogat még meglepetéseket, ám amennyiben a jelenlegi irány megmarad, úgy Románia kozmetikázott alkotmánya még elődeinél is kevésbé védi majd a polgárok jogegyenlőségét, kevésbé garantálja a demokratikus jogállamot, és ráerősít a politikában eddig is túlzottan jelen lévő felszínesen nemzetieskedő és képmutatóan vallásos megnyilvánulásokra.