Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint a mai is élő, a természetes régiók szerint kell meghúzni az új közigazgatási körzetek határait. A párt a régiósításra vonatkozó javaslatát a közelgő kolozsvári kongresszusán fogadja majd el.
Az EMNP koncepcióját a Partiumi Keresztény Egyetem tanára, Dr. Szilágy Ferenc, és szakértői csapata dolgozta ki. A csapat egyik tagjával, Bakk Miklós politológussal a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes beszélgetett. Bakk Miklós politológus először felvázolta a számos hasonlóságot az EMNP és az RMDSZ régiósításra vonatkozó javaslatai között, mivel az RMDSZ tervezete a jelenlegi megyékre épít úgy, hogy közelítsenek a történelmi régiókhoz, és a Néppárt alapelve is a történelmi régiókból, a létező területi identitásokból indul ki.
A javaslatok között szembeötlő különbség viszont, hogy a Néppárt három metropolisz-régióról beszél. A másik alapvető különbség pedig az, hogy az RMDSZ tervezete az eddigi fejlesztési régiókból kialakítandó közigazgatási régiók logikáját követi, vagyis a létező megyékből próbálja összerakni a régiókat, miközben az EMNP eltekint a megyéktől, és főleg a történelmi identitásokkal rendelkező területekre figyel, magyarázta Bakk.
A politológus elmondása szerint a román tudományos, és a civil szférában egyre gyakrabban felbukkan az az elv, hogy a régiósítás kiindulópontja a létező történelmi régiók kell, hogy legyenek. Bakk Miklós úgy látja, a Székelyföld-régió megvalósításához önmagában a politikai eszközök nem elegendőek, ezért a civil társadalom támogatására, és akár a demokratikus tiltakozás eszközeire, illetve a nemzetközi támogatásra is szükség van. És végül hozzáfűzte: ezen eszközök tekintetében lenne nagyon fontos a konszenzus.