Megsértik-e a magyarországi intézkedések az EU alapszerződésében lefektetett alapelveket? Egységes folyamatként értékelhetők-e a magyarországi változások? Milyen uniós mechanizmust kellene létrehozni a jövőbeni, hasonló események megelőzésére? – ezen kérdések mentén képzeli el a zöldpárti Rui Tavares a Magyarországról szóló európai uniós vita folytatását, és így az általa készítendő európai parlamenti jelentés szövegét is. A politikus szerint május 6-án tárgyalhatna először az EP szakbizottsága az állásfoglalásról.
A képviselő szerint az eddig begyűjtött vélemények, a nyilatkozatok, a döntések elemzése, valamint a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján három kérdés fogalmazódik meg, és mint jelezte, ezek megválaszolása lesz a feladat a Magyarországról szóló EP-álláspont megszövegezésekor is.
Rui Tavares szerint első körben azt kell tisztázni, hogy a magyarországi intézkedések rendszerszintű változásokat jelentenek-e. Ő maga meg is adta a választ a kérdésre, amely szerint rendszerszintűek a változások, „az intézkedésekkel ugyanis visszavonták az elmúlt 20 év alkotmányos és jogi rendszerét”.
Azt mondta, minden kormánynak joga van módosítani a jogszabályokon, sőt, az alkotmányok lehetnek különbözőek az eltérő jogi hagyományok miatt, de az európai jogrendszernek meg kell felelnie az EU alapszerződésének 2-es cikkében lefektett alapelveknek. Ez alapján tehát az első kérdés, hogy a magyarországi változások nyomán a magyar jogrend távolodik-e a 2-es cikktől, és van-e veszélye annak, hogy a jogszabályok, vagy az alkotmány sérti a 2-es cikkben lévő alapelveket.
A második kérdéskörben azt kellene körüljárni, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett magyarországi változások milyen tanulságokkal járnak az Európai Unió számára? Egységes trendnek tekinthetők-e az intézkedések, és hogy az Európai Uniónak hogyan kellene cselekednie ilyen rendszerszintű változások esetén.
A harmadik kérdés az előzőnek a továbbgondolása. Eszerint, milyen európai uniós mechanizmust kellene létrehozni annak érdekében, hogy a jövőben meg lehessen előzni a 2-es cikk alapelveinek megsértését veszélyeztető intézkedéseket.
Rui Tavares elmondta, az eddigi munkadokumentumok alapján május elején, a tervek szerint a LIBE május 6-i ülésén kezdődhet el a vita a Magyarországról szóló jelentésről. Információink szerint az európai parlamenti állásfoglalásról a nyári szünet után szavazhat az EP.
Az állampolgári jogi szakbizottság hétfő délután újabb vitát tartott a magyarországi helyzetről, hivatalosan az ötödik munkadokumentumról.
A jelentéstevő szerint nem szabad kettős mércét alkalmazni egy tagországgal szemben sem. A néppárti Gál Kinga viszont az ülés után emlékeztetett arra, hogy ezt az elvet sokan hangoztatják, mégsem látszik, hogy bárki is vizsgálódni kezdene más tagállamok esetében. A képviselő azt mondta, egyetlen bizonyítékot sem tudtak a Magyarországot bírálók bemutatni azzal összefüggésben, hogy komoly alapjogi sértések történtek volna Magyarországon.
Gál Kinga szerint a magyar kormány a elmúlt két év kritikái alapján sok mindenen változtatott, az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság is függetlenül működik, ezt szerinte számos olyan eset is bizonyítja, amikor ezek a testületek éppen a kabinet preferenciáival ellentétesen döntöttek.
A néppárti politikus azt mondta, jogállami problémák éppen 2010 előtt voltak Magyarországon, szerinte ezért juttatták kétharmados többséghez az állampolgárok 2010-ben a Fideszt.
Az ugyancsak néppárti Frank Engel némiképp eltérő állásponton volt, szerinte ugyanis nem volt megfelelő az a mód, ahogy a magyar kormány elfogadtatta az alkotmányt. A kétharmados törvények a luxemburgi politikus szerint mérgezik az egész ügy környezetét, félő ugyanis, hogy egyhamar nem lesz kétharmados többség a parlamentben.
A szocialista Göncz Kinga a választási eljárásról szóló törvény lehetséges problémáit hangoztatta. Az Országgyűlés által nem sokkal a vita után elfogadott jogszabályt a szocialista politikus szerint meg kellene vizsgálnia az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR). Szerinte nem elfogadható, hogy további változtatásokat eszközöljön a kormány a választásu rendszeren most, közeledvén a következő parlamenti, önkormányzati és EP-választásokhoz.
A konzervatív Anthea McIntyre szerint is aggályosak a magyarországi intézkedések, ezek vizsgálatát viszont az Európai Bizottságra kell bízni.
A liberális Sophie in’t Veld szerint a vita nem kizárólag Magyarországról szól, hanem ez egy jó tesztje annak, hogy az Európai Unió képes-e határozottan reagálni egy alapvető jogi problémára. Éppen ennek demonstrálására szeretné a holland képviselő, ha megindulna Magyarország ellen az EU alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás.
A néppárti Véronique Mathieu szerint viszont nem méltányos „kipróbálni egy mechanizmust” Magyarországon. Szerinte a magyar kormány demokratikus úton szerezte meg a kétharmados többséget, és a legtöbben szerinte ezt kritizálják.