Körvonalazódni látszik Románia legfontosabb ügyészségeinek új vezetősége, miután a saját igazságügyi miniszterétől megszabaduló Victor Ponta kormányfő bejelentette, egyességre jutott a kérdésben Traian Băsescu államfővel is. Bár az új jelöltek még nem lehetnek biztosak abban, hogy tényleg megkapják a több mint fél éve megüresedett pozíciókat, a miniszterelnök döntése már újabb szöget ütött a szociálliberális kormánykoalíció koporsójába. A Nemzeti Liberális Párt ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy Ponta az utóbbi időben feladta az ellenzéki vad populista szerepét, és pragmatikus államférfiúi kabátot öltött magára. Ez látszólag nemcsak az országnak tesz jót, de a politikus megítélésének is, és talán ez az, ami a legjobban megrémíti nemzeti liberális partnereit.
Victor Ponta román miniszterelnök a múlt hét elején bejelentette, hogy néhány napon belül megnevezi az ország legfontosabb ügyészségeinek (a főügyészség, a Korrupcióellenes Ügyészség illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Ügyészség) új vezetőit. Teszi ezt ideiglenes igazságügyi miniszteri minőségében, hiszen a tárca korábbi vezetője, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által támogatott Mona Pivniceru alkotmánybírói kinevezése után távozott hivatalából. A kormányfő utalt arra is, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére azt a Laura Codruta Kövesit nevezi ki, aki 2006 óta egészen tavalyig a főügyészséget vezette.
Ponta, a határozatlan
E miatt a kijelentés miatt szabadult el a pokol a kormányzó Szociálliberális Unión (USL) belül. A szövetség liberális társelnöke, Crin Antonescu rögtön durván nekiment a szociáldemokrata Pontának, amiért az általuk ellenzékben fennhangon kritizált „Băsescu-rezsim” egyik kulcsemberét emeli át az új világba. Ellenzéki éveik alatt Ponta és Antonescu többször is azzal vádolta Kövesit, hogy politikai érdekeket szolgál, és hogy az államfő csatlósaként ellenzéki politikusokat vegzál. Az Európai Unió szemében azonban az ügyésznő volt az igazságszolgáltatás reformjának egyik garanciája, az általa vezetett intézmény rendszeresen szerepelt az európai bizottsági jelentések pozitív példái között.
A bohózat itt nem ért véget. Kedden reggel a kormányfő a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészeivel konzultált az új kinevezésekről, majd bejelentette, mégsem nevezi ki az új vezetőket, hanem megvárja, amíg liberális kollégái újabb politikust küldenek az igazságügyi tárca élére, az új miniszter pedig újrakezdi a jelöltállítási folyamatot. Arra is fény derült, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészei ragaszkodtak ahhoz, hogy az új főügyészeket ne egy államfő és kormányfő közötti kompromisszum eredményeként nevezzék ki, hanem átlátható nyílt versenyvizsga során.
Szerda reggelre Ponta újra meggondolta magát, és egy a CSM-nek küldött levelében Tiberiu Nitut jelölte a főügyészség, valamint Laura Codruta Kövesit a Korrupcióellenes Ügyészség élére. Reakcióként Crin Antonescu gyors sajtótájékoztatót tartott, amelyben elmondta, Ponta nem konzultált vele a döntés meghozatalában, amellyel egyébként egyáltalán nem ért egyet. A kormányfőt a szavazók elárulásával vádolta, amiért kiegyezett Traian Băsescuval, és arra is utalt, csak azért nem szakítják szét az USL-t, mert ő maga annak jelenlegi államfőjelöltje, a jövő évi elnökválasztások fényében pedig ez teljesen irracionális döntés lenne.
A harcias pártelnök arra is ígéretet tett, hogy amint újra liberális politikus vezeti az igazságügyi minisztériumot, Ponta jelölései visszavonásra kerülnek. Egy szerda délutáni koalíciós ülés után azonban a két partner úgy egyezett, a Szociáldemokrata Párt (PSD) végleg átveszi e problémás terület vezetését. Az újonnan kinevezett főügyészek azonban így sem érezhetik nyeregben magukat, hiszen a CSM csak júniusra ígérte a jelöltekről szóló értékelés kiállítását, addig pedig a kormányfő még többször is meggondolhatja magát a több irányból érkező politikai nyomás hatására.
Ponta, a pragmatikus
A Traian Băsescu és Victor Ponta közötti kiegyezés a normalitás jele lenne abban a Romániában, ahol az elmúlt évek során a politikai táborok olyan mélyen beásták magukat saját pozíciójukba, hogy lehetetlenné vált bármilyen érdemi párbeszéd közöttük. A főügyészek kinevezését szabályozó törvény is megköveteli ezt az együttműködést, hiszen a kormány rendelkezik a jelölés jogával, ám az államfőnek is szentesítenie kell a döntést. A civil társadalom jelentős része azonban politikai háttéralkut szimatol. Szerintük a két politikus felosztotta maga között az igazságszolgáltatást, ám ez a mindkét fél számára előnyös alku távolról sem szolgálja az ország érdekeit.
Románia két legjelentősebb civil szereplője Alina Mungiu-Pippidi és Cristian Ghinea a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészeivel és a leköszönő DNA-elnökkel, Daniel Morarral karöltve követeli, hogy a politikum tartsa be az Európai Bizottság (EB) által követelt transzparens és kompetitív kiválasztási folyamatot. A kormányfő körüli szociáldemokraták ezzel szemben azt hangoztatják, Brüsszel nem kifogásolja, sőt értékeli, hogy a két politikai ősellenségnek sikerül kiegyeznie egy ilyen ügyben. A Gandul.info kérdésére az EB szóvivője elmondta, az intézménynek jelenleg még nincs kiforrott álláspontja az ügyben.
Ponta, az új fenegyerek
Kétségtelen, hogy Ponta és Băsescu közös döntése az ügyben nem a legrosszabb forgatókönyv. Persze nem is a legjobb, de a romániai politika körülményei között mégis a good enough (elég jó) kategóriába sorolható. Az államfő számára óriási győzelem, hiszen egy évvel saját mandátuma lejárta előtt újabb hat évre biztosította, hogy a DNA élén nem valami szociálliberális báb áll majd. Persze cserébe le kellett mondania arról, hogy a a korrupcióellenesség élharcosának, Daniel Morarnak is valamilyen szerepet juttasson az igazságszolgáltatás jövőjében.
Ponta számára a mérleg még kedvezőbb: saját embereit ültethette a legtöbb ügyészség élére, és ehhez még az államfő áldását is megkapta. Erősítette saját mérsékelt, pragmatikus imázsát a belföldi és a külföldi közösség szemében. Bár a saját táborán belüli radikálisok – a liberális pártvezér és az Antena 3 hírtelevízió – megpróbálják kicsinálni jelenlegi döntése miatt, ám hosszú távon valószínűleg ez a vad populista és államfőellenes őrjöngés kevésbé kifizetődő, mint egy mérsékeltebb, kompromisszumkészebb álláspont. A közvélemény-kutatások is ezt támasztják alá, hiszen Victor Ponta távolról a legnépszerűbb aktív politikus ma Romániában. A 2014-es elnökválasztásokra készülő Crin Antonescut talán ez ijeszti meg a legjobban.
A főügyészek kinevezése körüli hercehurca alapjában véve nem más, mint egy lassú hatalomátadási-átvételi folyamat. Traian Băsescu lassan kivonul a román politika központjából, ám megtart a kezében néhány olyan zsinórt, amellyel örökségét bebiztosíthatja. Victor Ponta pedig ügyesen egyensúlyoz a saját táborán belül és azon kívül is, és nagy eséllyel válik a kilencvenes évek Ion Iliescuja és a kétezres évek Băsescuja után a román politika harmadik fenegyerekévé.