Karcsúbb régiók létrehozása mellett nincs szükség párhuzamos struktúrákra, a Székelyföld pedig önálló fejlesztési és közigazgatási régióként képzelhető el – összegezhető a Magyar Polgári Párt (MPP) regionalizációval kapcsolatos álláspontja, amelyet Mezei János alelnök és Salamon Zoltán, a Hargita megyei szervezet elnöke mutatott be.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere rámutatott: nem csupán a fejlesztési régiókat kell karcsúbbra szabni, hanem az új régióknak a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit is biztosítaniuk kell, azaz a régiókat választott testületeiken keresztül politikai-közigazgatási hatáskörökkel kell felruházni. Mint mondta, az MPP az aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a területi-politikai közösségek kialakítása legmegfelelőbb keretének.
„A régiók saját adottságaik, hagyományaik és identitásuk alapján igénylik és szerzik meg azokat a hatásköröket, amelyekre szükségük van. Az állam a hadügy, a külügy, a pénzügy, a nemzetbiztonság területein kívül minden egyéb területen annyi hatáskört ad át a régióknak, amennyit az illető területi-politikai közösség jóléte szempontjából szükségesnek tekint” – magyarázta. Az MPP szerint a régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történeti, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával kell kialakítani – írja a Krónika.
A polgári párt 12 régió kialakítását szorgalmazza, melynek egyike Székelyföld kell legyen, ugyanakkor külön régiót alkotna a Partium is. Külön régiót alkotna továbbá Bukovina, Dél-Moldva, Dobrudzsa, Munténia, Olténia, Bánság, Máramaros, Észak-Erdély, Dél-Erdély és Bukarest. A Székelyföldön kívüli magyarság helyzetét a széles önkormányzati autonómiával rendelkező régiókon belül kell kialakítani társulásos demokráciaformák – sajátos jogállású önkormányzatok –, illetve a kulturális autonómia biztosításával.