Az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítását is meg kell fontolni Magyarország ellen, amennyiben az Európai Bizottság vizsgálatai bebizonyítják, hogy az alkotmány negyedik módosítása sérti az uniós jogszabályokat – jelentette ki az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón. Ő és az Európai Bizottság elnöke is szóba hozta a tagállami vezetők előtt a magyar ügyet.
A „nukleáris fegyvernek” nevezett 7-es cikk bevetését is elképzelhetőnek tartja az Európai Parlament elnöke Magyarország ellen egy olyan folyamat végén, amely során esetlegesen bebizonyosodik, hogy az Országgyűlés által elfogadott negyedik alkotmánymódosítás sérti az uniós jogot. Az Európai Unió alapszerződésének 7-es cikke teszi lehetővé, hogy egy többlépcsős eljárásban, tanácsi szavazással kimondja az EU, hogy egy tagállam megsérti az európai uniós jogokat.
Martin Schulz az Európai Tanács csütörtöki ülésén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy meg kell várni, amíg az Európai Bizottság befejezi a módosítás jogi vizsgálatát, és ha a folyamat végén bebizonyosodik, hogy Magyarország súlyosan megsértette az EU-jogot, akkor meg kell vitatni a 7-es cikk szerinti eljárás megindításának lehetőségét. A BruxInfo kérdésére később pontosította, hogy megvárná a jogi vizsgálat alapján indítandó kötelezettségszegési eljárások eredményét, és csak legvégső esetben, sziklaszilárd jogi érvekkel felvértezve kellene belemenni az eljárásba.
Schulz elmondta, hogy felvetette az uniós csúcstalálkozón a magyar ügyet, és a plenáris vitán az Európai Bizottság elnöke is hozzászólt. „Ekkor vált igazán fagyossá a hangulat odafent” – mondta Schulz, utalva az ötödik emeleten folyó tanácskozásra. Orbán Viktor miniszterelnök reagált a felvetésekre, más vezetők viszont nem szóltak hozzá. Szerinte José Manuel Barroso világos álláspontot képvisel, és a testület minél előbb elkészíti a jogi szakvéleményét a módosításról. Schulz nem akarta megelőlegezni a bizottsági vizsgálat eredményét, de neki és Barrosónak is aggályai vannak az alkotmánymódosítással kapcsolatban.
Szerinte nem kerülheti el, hogy beszéljen a 7-es cikkről, az Európai Parlamentben ugyanis több erő is szükségesnek tartja a további lépéseket.
Az újságíróknak kiosztott beszéd szerint Martin Schulz az ülésen felvetette, hogy Finnország, Dánia, Hollandia és Németország javaslatot tett egy olyan uniós mechanizmus felállítására, amely már idejében jelezné, ha egy uniós tagállam megsérti a jogállamiság elvét, és eszközöket is adna az EU kezébe ezek kiküszöbölésére, hogy „gyorsabban és határozottabban lehessen fellépni, ha valamely ország semmibe veszi a jogállamiságot, csak úgy mint legutóbb Magyarország”. Szerinte ahogyan a hibás gazdasági döntések esetében, úgy az alapvető értékek kapcsán is fel kellene lépnie az Európai Uniónak.
A sajtótájékoztatón elmondta, szerinte Orbán Viktor félreértette őt az ülésen, ugyanis ő sem azt szeretné, ha uniós tagállamok szólnának bele más országok alkotmányozásába, hanem az uniós intézményeknek legyen joga ellenőrizni a nemzetközi jogállami keretek érvényesülését.
Schulz azt mondta, hogy a magyar kormánypárt 2010-ben a szavazatok 52 százalékának megszerzésével jutott kétharmados többséghez a parlamentben, „egy államférfi pedig a kétharmados többségét az ország egyesítésére használja”.
Az Európai Parlament április 17-én plenáris vitát tart Magyarországról.