Heteken belül elvégzi a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás jogi felülvizsgálatát az Európai Bizottság – közölték uniós források kedden. A testület nyitva tart minden szerződésben lefektetett jogi lehetőséget az uniós jog betartatására, de bízik abban, hogy ezután sem kell újabb eszközöket bevetnie. A liberális EP-frakció vezetője a 7-ik cikk szerinti eljárás megindítását kéri.
Prioritásként kezelik az Európai Bizottság jogi szolgálatai a magyar alkotmány negyedik módosításának jogi felülvizsgálatát, így brüsszeli források szerint az elemzés heteken belül elkészülhet. Elsősorban ez alapján fogja eldönteni a testület, hogy szükséges-e bevetni valamilyen jogi eszközt az uniós jogszabályok betartatása érdekében.
Kedden a Bizottság szóvivője közölte, hogy a jogi szakvélemény elkészülte után a testület ismét egyeztet majd a magyar kormánnyal abból a célból, hogy a kabinet eloszlassa a már meglévő, és az esetlegesen újonnan felmerülő aggályokat. Szerinte a magyar kormánynak hasonló egyeztetést kell lefolytatnia majd az Európa Tanáccsal és annak szervével, a Velencei Bizottsággal is.
A negyedik alkotmánymódosítás a testület szerint számos aggályt felvet, a legkritikusabbak közé tartozik azonban „az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása, a pénzügyi következményekkel járó európai bírósági pénzbüntetések fedezésére szánt különadó kivetésének alkotmányos lehetősége, a politikai médiakampányok korlátozása, a hallgatói szerződések alaptörvényben való rögzítése, valamint az, hogy a módosítás következtében már az alaptörvény is kimondja, hogy az alkotmány hatályba lépése a korábbi adatvédelmi biztos megbízatásának megszűnését eredményezi.
A Bizottság szóvivője emlékeztetett arra, hogy „az Európai Bizottság még a zárószavazás előtt szeretett volna részletes szakmai egyeztetést, ez azonban sajnálatosan nem volt lehetséges”. Olivier Bailly megismételte a Bizottság elnökének hétfői nyilatkozatát, amely szerint szükség esetén Brüsszel kész élni az alapszerződésben lefektetett jogi lehetőségekkel.
Uniós források ezzel kapcsolatban elmondták, minden rendelkezésre álló jogi eszköz bevetésének lehetőségét nyitva tartja Brüsszel. „A kötelezettségszegési eljárások eddig hatékonyak voltak, reméljük, hogy a jövőben is sikerül megoldani a problémákat ilyen eljárásokkal”. Mindezzel a szakértők indokolt esetben nem zárják ki újabb eljárások elindítását, kérdés, hogy pontosan mivel összefüggésben.
A Magyarországgal kapcsolatos huzavona bő másfél éve tart, források szerint ugyanakkor a Bizottság „józan, de kemény” álláspontot próbál képviselni a Magyarországgal zajló vitákban. „Nem akarjuk feltétlenül tovább politizálni az ügyeket, hiszen az eddigi üzeneteinket is eddig mindig meghallották Budapesten, reméljük ezután sem lesz ez másképp” – fogalmazott egy uniós forrás, hozzátéve, hogy komoly különbség, hogy most nem jogszabályokról, hanem egy alkotmányról van szó.
Ettől függetlenül a BruxInfo kérdésére egyértelművé tették, hogy az Európai Bizottságnak van jogi lehetősége arra, hogy egy tagország alkotmánya miatt indítson eljárást. Ugyanis számos európai bírósági ítélet kimondta már, hogy az alaptörvényeknek is összhangban kell lenniük az uniós jogszabályokkal. Más kérdés, hogy egy alkotmány, illetve egyes pontjainak európai jogi szempontból történő megkérdőjelezése politikailag is érzékeny terület, ezért ezzel nemigen számolnak Brüsszelben, remélik viszont, hogy elegendő lesz a politikai nyomásgyakorlás.
Lehetséges módszerként vetődhet fel ugyanakkor, hogy az EU megvárja, amíg az Országgyűlés az alkotmány alapján törvényeket alkot egyes vitás pontokról, és szükség esetén ezek ellen indít majd eljárásokat. Hangsúlyozták, hogy a Bizottság csak sziklaszilárd jogi érvek alapján indít eljárást kötelezettségszegés miatt egy tagország ellen, hiszen ezeket az érveket adott esetben az Európai Bíróság előtt is meg kell védenie a testületnek.
A Bizottság azonban némiképp frusztrált is amiatt, hogy a tagállamok nem lépnek fel keményebben Magyarország ellen, „így rá hárul a vezető szerep a dorgálásban”. Éppen emiatt nem várja Brüsszel, hogy az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén bármi érdemi is történhet Magyarországgal összefüggésben.
Vélemények az Európai Parlamentből
A liberális európai parlamenti frakció vezetője szükségesnek nevezte az EU Alapszerződésének 7-ik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Guy Verhofstadt kedd délelőtt egy sajtótájékoztató alkalmával elmondta, még kedden kérni fogja az Európai Parlament elnökét, hogy vesse fel ennek lehetőségét az Európai Bizottsággal délután tartandó találkozóján. Szerinte „ez a cikk pontosan olyan esetekre van kitalálva, mint amelyek Magyarországon történnek”.
Az EU Alapszerződése a 7-ik cikkben fekteti le annak az eljárásnak a szabályait, amelyet azon uniós tagországok ellen lehet indítani, amelyek megsértik az Európai Unió – 2-ik cikkben lefektetett – alapértékeit. Az eljárás megindítását az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a tagállamok egyharmada kezdeményezheti, majd a Tanács négyötödös támogatással mondhatja ki, hogy az egyik tagállamban egyértelmű veszélyben vannak ezek az alapértékek. A 7-ik cikk további bekezdései a jogsértés egyértelmű kimondása mellett az uniós szavazati jog felfüggesztését is lehetővé teszik.
Guy Verhofstadt szerint az eljárást az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságában készülő Magyarországról szóló jelentés alapján kell majd kezdeményezni. A jelentéstervezet áprilisban készül el. Az egykori belga miniszterelnök szerint a magyar Országgyűlés a civil társadalom, a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság és az Alkotmánybíróság egyértelmű figyelmeztetése ellenére fogadta el a vitatott alaptörvény-módosítást. „Mindez azt jelenti, hogy Orbán úr, a kormánya és a parlamenti többsége nem kívánja alkalmazni az Európai Unió alapelveit és értékeit, még ki is neveti az EU-t” – mondta.
Az Európai Néppárt nevében viszont a francia Jean-Paul Gauzes megvédte az alkotmánymódosítást. Kedd délelőtti sajtótájékoztatóján a képviselő kijelentette, „az alaptörvény-módosítás során a kormány betartotta a demokrácia játékszabályait”. A jogállamisággal kapcsolatos bírálatokra azt mondta, hogy az nem más, mint egy többségi szavazás következménye. „Ha egy pártnak van elegendő képviselője ahhoz, hogy módosítsa az alkotmányt, akkor tegye azt” – mondta a néppárti képviselő.