Az eddig megismert modellek ötvözésével átfogó megoldásokat kell keresni az európai társadalom öregedésének megállítására –értettek egyet az Európai Parlament szakkonferenciáján felszólaló szakértők, akik szerint meredeken növekszik a lakosság átlagéletkora, az idősek aránya a társadalmon belül, és az ebből fakadó költségvetési kiadás mértéke.
Az elemzői konszenzus szerint a közép-európai országok esetében nem lehet egy az egyben alkalmazni valamely, beváltnak mondott nyugat-európai bevándorlási és munkaerőpiaci modellt. A szakértők az Európai Néppárt által szponzorált Európai Ötletek Hálózata nevű elemzőközpont konferencián egyetértettek abban, hogy az öregedő társadalom problémájával küzdő volt szocialista országoknak kombinált és átfogó megoldásokat kell találniuk.
Az Eurostat adatait némiképp eltérően értelmezve, de az irányokat tekintve egyhangúlag úgy vélték, hogy radikális politikai beavatkozás nélkül az európai társadalom öregedése fel fog gyorsulni, amely beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat. Az általános tendencia szerint a gazdasági bizonytalanságok és a munkanélküliség növekedése miatt csökken a gyermekvállalási hajlandóság, ez – valamint az orvostudomány fejlődése – pedig az idősek számának és lakosságon belüli arányának növekedését vonja maga után. Költségvetési szempontból ez jelentős adóbevétel-kiesést és fenntarthatatlanul magas nyugdíjkiadásokat eredményezhet, és egyesek szerint már eredményez most is.
Az EU statisztikai hivatala szerint 2011-ben az uniós tagállamok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám, azaz az egy nőre jutó élve születések száma (1,23). Uniós átlagot nem tudott az Eurostat vonni, mivel több tagországtól nem érkeztek adatok, a kelet-európai országok azonban, mint a számokból kitűnik, relatíve magasabb az arány: Csehország 1,43, Szlovákia 1,45, Lengyelország 1,42, Szlovénia 1,56.
A Varsói Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy az unalomig ismert tendenciák mellett nehezíti a helyzetet, hogy a külföldre költöző állampolgárok gyakran „viszik az egész családot”, így az adófizető népesség jelentősen csökkenhet a további országokban, különösképpen a balti államokban. „50 éven belül minden harmadik lengyel nyugdíjas lesz” – illusztrálta Krystyna Iglicka a saját országának helyzetét.
A professzor elmondta, átfogó megoldást kell találniuk a kelet-európai országoknak a népesedés csökkenésének megállítására, és a munkaerőpiaci kereslet-kínálat egyensúlyba hozására.
Bár rendszeresen érvként hangzik el, hogy a munkahelyek betöltéséhez, és a gazdaság teljesítőképességéhez bevándorlásra van szükség, az OECD szakértője szerint ez nem kizárólagosan igaz. Jean-Marc Fournier a brüsszeli konferencián elmondta, a külföldi munkaerő rövid távon valóban enyhíthet az öregedő társadalom okozta nyomáson, de az egy főre jutó bruttó hazai össztermékre és a munkanélküliségre nem lesz állandó hatással.
A közgazdász szerint az európai demográfiai helyzetet javítani lehetne a nyugdíjkorhatár további emelésével; a munkaidő és a termelékenység növelésével; a műszaki fejlesztéssel; és a szakpolitikai gyengeségek kiküszöbölésével. Utóbbi közé sorolta Fournier azt, hogy az európai lakosság általában nem hajlandó lakóhelyet változtatni egy jobb munka, vagy általában egy munka reményében. Akadályt jelent a nyugdíjak hordozhatóságának nehézsége, valamint a külföldön elérhető munkahelyekről érkező kevés információ is.
Az OECD szakértője elmondta, gyakran visszatartja az állampolgárokat a lakóhelyváltástól a kettős adóztatás veszélye, a képesítések nem megfelelő elismerése, az egymástól jelentősen eltérő ingatlanárak, valamint az a tény, hogy a közigazgatás a legtöbb tagországban nem teszi lehetővé külföldiek munkavállalását.