Támogatja az Európai Parlament a fiatalkori munkanélküliség csökkentését célzó ifjúsági garancia bevezetését. A bizottsági kezdeményezés szerint a kormányoknak minden fiatal számára munkát, gyakornoki helyet, vagy továbbtanulási lehetőséget kellene ajánlaniuk legfeljebb négy hónappal a tanulmányok befejezése után.
„Nehéz nem támogatni az ifjúsági garancia ötletét, hiszen ennek céljaival, azaz a fiatalok foglalkoztatásának bővítésével mindenki egyetért, a megvalósíthatósága viszont már kérdéseket vet fel” – nyilatkozta a BruxInfónak egy, a témával foglalkozó brüsszeli forrás az Európai Bizottság tavaly évvégi kezdeményezésével kapcsolatban.
A testület a 2012 decemberében bemutatott ifjúsági csomagban javasolta, hogy a Tanács ajánlja a tagállamoknak az ifjúsági garancia rendszerének bevezetését. Eszerint a tagországi kormányoknak minden fiatal számára munkát, gyakornoki helyet, vagy továbbtanulási lehetőséget kellene felajánlaniuk legfeljebb négy hónappal a tanulmányok befejezése után.
Az Európai Parlament múlt heti strasbourgi ülésén fogadott el egy állásfoglalást, amelyben támogatta az ifjúsági garancia bevezetését. A képviselők a határozatban felszólították a februárban összeülő uniós oktatási minisztereket, hogy minden országban ajánlják a garancia bevezetését. „Nem munkahelyteremtést akarunk kierőszakolni, hanem el akarjuk kerülni, hogy a mai fiatalokról mint elveszett generációról kelljen majd beszélnünk” – mondta a foglalkoztatási szakbizottság szocialista elnöke, Pervenche Bčres a múlt heti EP vitában.
Az Eurofound felmérése szerint Finnországban egyértelmű siker volt a program: nemcsak a fiatalkori munkanélküliek száma csökkent jelentősen, hanem a program segítségével hosszabb távon is el tudtak helyezkedni az érintettek a munkaerőpiacon.
Őry Csaba, magyar néppárti európai parlamenti képviselő a BruxInfónak úgy vélte, hogy az ifjúsági garancia rendszere Finnországban, Ausztriában és Dániában valóban működik, szerinte tehát önmagában nem abszurd és lehetetlen egy ilyen intézkedést bevezetni, a tagállamok és jogrendjeik ugyanakkor nagyban különböznek egymástól. A politikus kifejtette, „üdvözöljük az elvet és azt a szándékot, hogy erőteljesebb ösztönzőkkel kell csökkenteni a fiatalok munkanélküliségi szintjét, azt viszont nem látjuk, hogy hogyan lehetne egy ilyen rendszert működtetni”.
„Vannak kétségeim afelől, hogy egy ilyen garanciát hogyan lehetne uniós jogszabályban garantálni, a foglalkoztatási és a szociális politika ugyanis tagállami hatáskörbe tartozik” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy leginkább az ifjúsági garancia finanszírozásával összefüggésben vannak aggályok.
Andor László foglalkoztatási és szociális politikai biztos tavaly decemberben elmondta, az Ifjúsági Garanciának természetesen költségei vannak, amelyeket alapvetően a tagországoknak kellene állniuk. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy véli, ezek a költségek jóval alacsonyabbak, mint az a pénz, amit a fiatalok munkanélküli ellátására, illetve az alacsony foglalkoztatás közvetett káros hatásaira kellene fordítani. A testület számításai szerint a 27 tagországnak körülbelül 21 milliárd eurójába kerülne egy ilyen garanciarendszer kiépítése, ezzel szemben viszont 153 milliárd euróra teszi azt a gazdasági veszteséget, ami az alacsony foglalkoztatásból ered.
Az Európai Szociális Alap (ESF) állna rendelkezésre az ifjúsági garancia európai uniós támogatására – jelezte tavaly év végén a Bizottság. Őry Csaba néppárti EP-képviselő viszont a BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, hogy „a Bizottság minden új kezdeményezésnél az ESF-et emlegeti, nekünk pedig az az érzésünk, hogy ezt a pénzt már tízszer elköltöttük”. Arra a felvetésünkre, hogy visszatérő bizottsági panasz az is, hogy az ESF forrásait nem hívják le a tagállamok, a képviselő azt mondta, ez igaz, de ennek más okai vannak: például a bürokratikus nehézségek és a tagállami hozzájárulások mértéke.
A politikus ettől függetlenül nem feltétlenül hagyná kizárólag a tagállamokra a fiatalkori munkanélküliség csökkentését, ebben van helye egy európai uniós szintű koordinációnak és intézkedésnek, de ebben az esetben erre több pénzt kell költenie az Európai Uniónak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy jelen pillanatban nem a szociális források növelése irányába haladnak a viták a tagállamok között.
A szocialista frakció mindenképpen bevezetné az ifjúsági garancia rendszerét, az ehhez szükséges forrásokat pedig ezt követően teremtené elő. Gurmai Zita a közleményében azt írta, „most, hogy az európai fiatalok közel negyede nem tud elhelyezkedni, az Európai Uniónak lépnie kell. Minél előbb meg kell találnunk a szükséges forrásokat, és biztosítani kell a politikai akaratot a garanciaprogram európai szintű bevezetéséhez”.
A szocialista képviselő is emlékeztetett arra, hogy bár az ifjúsági garancia pénzbe kerül, de szerinte is jóval kevesebbe, mint a fiatalkori munkanélküliség közvetett költségei.