Csütörtök reggelre létrejött a tagállamok között a megállapodás az egységes bankfelügyeleti mechanizmusról. A felügyeleti piramis csúcsán elhelyezkedő Európai Központi Bank 2014. március elsején lép be a rendszerbe, de 6 ezer helyett legfeljebb néhány száz bankot fog közvetlenül felügyelni.
A több mint tizenkét órás tárgyalási maraton után létrejött megállapodás értelmében az Európai Központi Bank a 30 milliárd eurónál nagyobb, vagy egy adott ország GDP-jének több mint 20 százalékát elérő eszközállománnyal rendelkező bankokat felügyeli majd közvetlenül. Ez volt a legfogósabb kérdés a tárgyalásokon, ami szembeállította az eredetileg 50 milliárd eurós küszöböt óhajtó Berlint és a nagyon alacsony, mindössze 2,5 milliárd eurós határ mellett érvelő Párizst.
A Financial Times által idézett francia illetékesek szerint ez a definíció 150-200 francia bankot fed le, miközben a takarékszövetkezetekre épülő német kiskereskedelmi bankszektor javarészét a német nemzeti pénzügyi felügyeletek hatáskörében hagyja. Minden egyes euróövezeti országból legalább három bank kerül majd Frankfurt közvetlen ellenőrzése alá.
Az EKB-é lesz ugyanakkor az utolsó szó, és jogában áll majd beavatkozni bármilyan bank esetében, illetve erre utasítva a nemzeti felügyeleteket. „Az EKB lesz felelős az egységes bankfelügyeleti mechanizmus egészének működéséért. Az EKB közvetlen felügyeletet gyakorol majd az euróövezet bankjai felett, jóllehet differenciáltan és szorosan együttműködve a nemzeti felügyeleti hatóságokkal” – áll a megállapodásról kiadott tanácsi közleményben.
Az egységes felügyelet a valutaövezeten kívüli uniós tagállamok előtt is nyitva áll, és amennyiben a részvétel mellett döntenek.
Az EKB monetáris politikai hatásköreit szigorúan elválasztják majd a felügyeleti feladatoktól annak érdekében, hogy kizárjanak mindenféle potenciális érdekellentétet a monetáris és a prudenciális felügyeleti politikai funkciók között.
Ennek jegyében az eurózóna jegybankján belül felállítanak egy felügyeleti tanácsot a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítésére. Az SSM-hez csatlakozó euróövezeten kívüli országok a felügyeleti tanácsban a többiekkel azonos szavazati jogokat élveznek majd, és amennyiben az EKB kormányzótanácsa visszadobná a felügyeleti tanács szintjén hozott döntést, akkor rájuk nézve nem lesz kötelező annak alkalmazása. A valutaövezeten kívüli országok ugyanis nem küldhetnek tagot az EKB kormányzótanácsába.
Az eurózónán kívüli országok többsége elégedettnek látszik a végeredménnyel, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság eredeti szeptemberi javaslatában messze nem tükröződtek a kívülállók érdekei. „A kezdeti javaslathoz képest jelentősen javult a helyzet. A koncepció most már teljesen befogadó, nem kirekesztő” – vélekedett még szerdán egy magas rangú tagállami diplomata.
A Financial Times értesülései szerint Svédország és Csehország így sem elégedett a végeredménnyel, és jelezte, hogy első körben nem kíván csatlakozni a mechanizmushoz. Mások szerint ugyanakkor ennek eldöntése és bejelentése még korai, hiszen ennek akkor lesz értelme, ha végérvényesen elfogadják a jogszabályt, illetve az ahhoz szervesen illeszkedő néhány közeljövőben várható bizottság jogszabályi javaslat is ismertté vált.
Magyarországnak sem kell még állást foglalnia ebben a stádiumban a csatlakozáskor, ugyanakkor az egységes bankfelügyeleti mechanizmus létrehozása és az Európai Bankhatóságról szóló irányelv módosítása 27-es körben történik, abba tehát mindenkinek beleszólása volt.
A még csak ezután tisztázandó kérdések egyike, hogy vajon a mechanizmusba bekapcsolódó eurózónán kívüli országok bankjai számára is rendelkezésre áll-e majd egy olyan feltőkésítési mechanizmus, amit az állandó válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) fog kínálni egy egységes európai bankszanálási alap létrejöttéig az eurózóna bankjainak. Ilyen lehetőség hiányában ugyanis a valutaövezeten kívüli tagállamok bankjai versenyhátrányba kerülnének.
George Osborne brit pénzügyminiszter is elégedettnek mondta magát az eredménnyel, miután garanciákat kapott arra, hogy az anyabankok országai és a fogadó országok felügyeletei közötti vitás kérdésekben közvetítő Európai Bankhatóság EKB képbe kerülése miatt módosított szavazati rendje a kettős többség elvén alapuljon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntéshez az eurózónán belüli és az azon kívüli országok többségi szavazata is szükséges lesz.
A sajtó a németeknek tett engedményként értékeli azt, hogy 2014. március 1-jét (vagy a jogszabály hatályba lépése után 12 hónapot) jelölték meg időpontként arra, hogy az Európai Központi Bank teljesen átvegye felügyeleti funkcióit. Ez később időpont lehet az eredetileg tervezetthez képest, ám Németország és néhány más ország határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor engedik át nemzeti hatáskörből a felügyeletet európai szintre, ha az EKB igazolhatóan képes lesz hatékonyan felügyelni a bankokat, márpedig időre van szükség a felkészüléshez.
Ahhoz, hogy a jogi keretet év végéig el lehessen fogadni, a Tanácsnak a karácsonyig hátralevő időben még meg kell állapodnia az Európai Parlamenttel is, amit követően még több országban is ratifikálni kell a megállapodást.