Székelyföld külügyi szolgálatának a létrehozásáról készül döntést hozni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a székelyföldi külügyminisztérium szerepét betöltő szolgálat létrehozásáról az SZNT november 30-án tartandó marosvásárhelyi ülésén terjeszt be javaslatot.
Az elnök szerint a szolgálat intézményes keretet biztosíthatna azoknak a külkapcsolatoknak, amelyeket az SZNT az elmúlt időszakban kiépített. A külügyi szolgálat abban is segíthetné a székelyföldi önkormányzatokat, hogy éljenek az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) nyújtotta lehetőségekkel, és a romániai fejlesztési régiók rendszerétől függetlenül jussanak uniós forrásokhoz.
Izsák Balázs elmondta: korai arról beszélni, hogy hol lenne a szolgálat székhelye, milyen lenne a felépítése. A létrehozásába ugyanis az önkormányzatokat is be kellene vonni.
Az SZNT elnöke szerint azokban az országokban, amelyekben egy-egy terület autonóm státust szerzett, a külügyek a központi hatalom hatáskörében maradtak. „A román törvényhozás azonban elutasítja a székelyföldi autonómiát, ezért kénytelenek vagyunk egyoldalú lépéssel magunkhoz ragadni minden olyan hatáskört, amelyben cselekedni tudunk” – magyarázta.
Mint mondta: a román külügyminisztérium nem jeleníti meg a székelyföldi érdekeket, és az RMDSZ sem kívánt mindeddig önálló külkapcsolatokat építeni, „hogy ne sértse a potenciális kormányzati partnerek komfortérzetét”.
Izsák Balázs elmondta, hogy az – önmagát a székelység közképviseleti testületének tekintő, de jogi személyiséggel nem rendelkező – SZNT-t az legitimálja, hogy kezdeményezéseire a közösség ráhangolódik. Példaként említette, hogy az SZNT saját zászlajaként 2004-ben elfogadott aranysávos kék zászlót ma már valamennyi székelyföldi politikai szervezet a Székelyföld zászlajának tekinti.