Az Európai Parlament elnöke és a frakciók többsége sem számít arra, hogy megállapodás születhet a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón az EU többéves pénzügyi keretéről. A képviselők szerint a szakadék egyre csak mélyül a tagországok között, és az Európai Tanács elnökének legutóbbi tárgyalási kerete sem a megegyezés irányába mutat. Ha azonban mégis a jelenlegi számokkal fogadja el az EU a többéves költségvetést, akkor az Európai Parlament meg fogja vétózni a javaslatot.
Szkeptikusnak mondta magát az Európai Parlament elnöke azzal kapcsolatban, hogy megegyezés születik a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi keretről az Európai Tanács jövő csütörtökön kezdődő ülésén. Martin Schulz egy szűkkörű háttérbeszélgetésen azt mondta, a Herman Van Rompuy csapata által készített új költségvetési tárgyalási keret már jóval nagyobb kiadáscsökkentést irányoz elő a következő hét évre, mint a korábbi, ciprusi elnökség által készített javaslat, ami Schulz szerint annak a jele, hogy a Tanácson belüli törésvonalak csak mélyülnek.
A háttérbeszélgetés részleteiről a Financial Times számol be, amelyen Martin Schulz állítólag azt mondta, hétfőn, amikor találkozott az Európai Tanács elnökével, még optimista volt, most viszont már nem biztos abban, hogy bármilyen eredménye lesz a csütörtökön kezdődő kétnaposra tervezett állam- és kormányfői találkozónak, amely könnyen el is húzódhat, vagy eredmény nélkül is végződhet.
Noha több tagország (főleg a nettó befizetők) további vágásokat szeretnének az uniós kiadásokon, de Schulz szerint az igazán kemény dió egyedül Nagy-Britannia, amely már többször is leszögezte, hogy meg fogja vétózni a többéves költségvetést, ha az EU nem fagyasztja be nominális értéken az uniós kiadásokat. „David Cameron belpolitikai játékot játszik, ami nagyon népszerű lehet, de nem túl ésszerű” – fogalmazott az EP szocialista elnöke, aki azon is megdöbbent, hogy a brit kormányfő pártjának konzervatív szárnya mellett Schulz saját pártjának brit tagjai (a brit Munkáspárt) is nemhogy nominális befagyasztást, de reálértékű kiadáscsökkentés elérését kérte Camerontól.
Az Európai Parlament szóvivője és a képviselőcsoportok sem adnak túl ok esélyt egy jövő heti megállapodásnak. Jaume Duch az EP egészének véleményét tükrözve azt mondta, „nem valószínű, hogy az állam- és kormányfők jövő hétvégén pontot tudnak tenni a pénzügyi keret végére, többen vétóval fenyegetnek”. Szerinte a 2014-2020 közötti büdzsének nem szabad kényszerzubbonyként szűk keretek közé szorítania a tagállamokat.
Az EP elnökének közvetlen munkatársa viszont pénteken még ennél is továbbment. Richard Freedman szerint, „ha az uniós tagállami vezetők a jelenlegi számokkal fogadják el a többéves pénzügyi keretet, akkor az Európai Parlament valószínűleg meg fogja azt vétózni”.
A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Európai Parlament a Tanáccsal ugyanolyan jogokat élvez az EU költségvetések megalkotásakor. 2009. december 1. óta az EU büdzsét nem az EP véleményezése mellett a tagállamok fogadják el, hanem a tagországok egyhangú döntését követően az Európai Parlament elfogadhatja, vagy megvétózhatja a többéves pénzügyi keretet. Éppen a meglepetések elkerülése végett javasolta tavaly a Tanács akkori magyar elnöksége, hogy tagállamok szorosabban vonják be az Európai Parlament tárgyalódelegációját a költségvetési tárgyalásokba. Azóta az EP időről-időre meghívást kapott az Általános Ügyek Tanácsának üléseire, amelyeken a többéves pénzügyi perspektíva napirenden volt.
Az EP szóvivője emlékeztetett arra, hogy kedden az Európai Parlamentben – az EP vezetésével együtt – tartott miniszterelnöki szintű találkozót a Kohézió Barátai nevű alkalmi országcsoport a Parlament épületében, és jelezte, hogy a 16 ország, valamint a képviselők nagyjából-egészében egyetértenek.
Az Európai Néppárt szerint „nem lehet több Európát csinálni kevesebb pénzből”. A legnagyobb parlamenti frakció vezetője felelős magatartást kért a tagországoktól.
Elfogadhatatlan viszont az Európai Tanács elnökének tárgyalási kerete a szocialisták számára. A képviselőcsoport sajtófőnöke szerint ez az alap „igencsak megnehezíti egy ésszerű kompromisszum létrejöttét”. A liberálisok és a zöldek is szkeptikusak. Előbbi frakció úgy látja, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusi eredeti javaslata jó költségvetést eredményezett volna, a ciprusi, majd a Herman Van Rompuy féle javaslat viszont már nem.
A liberálisok elfogadják azt is, hogy az uniós intézmények költségvetését is adott esetben csökkenteni lehetne, de Neil Corlett sajtófőnök szerint a tagországoknak be kell látniuk, hogy áldozni kell forrásokat arra, hogy a gazdaségi növekedés beinduljon Európában.
A zöldek is egyetértenek a véleménnyel, és szerintük nem lesz megállapodás a tagállamok között jövő héten.