Az Egyesült Királyság és Argentína közt ebben az évben újra fellángolt a vita a partokhoz közel fekvő Falkland-szigeteket illetően. A diplomáciai konfliktus legújabb lépéseként a falklandi vezetés november elején nyilvánosságra hozta a tervezett népszavazási kérdést, amely 2013-ban a szigetek jövendőbeli hovatartozásáról dönthet. Jelenleg a lakosság számára lehetőséget kínálnak arra, hogy véleményezze: a kérdés mennyiben érthető, illetve megfelelőek-e az általa kínált választási lehetőségek.
A tervek szerint a szigetek lakóinak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk:
A Falkland-szigetek jelenlegi jogállásuk szerint az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek számítanak. A szigetek belügyeiket illetően önkormányzattal rendelkeznek, míg az olyan ügyek, mint a védelempolitika és a külkapcsolatok terén az Egyesült Királyság rendelkezik hatáskörrel. A Falkland-szigetek alkotmánya szerint a Falkland-szigetek népessége önrendelkezési joggal bír, amelyet bármikor gyakorolhatnak. Lévén Argentína a Falkland-szigetek szuverenitását illetően tárgyalásokra szólít fel, ez a referendum arra szolgál, hogy kikérjük a népesség véleményét a Falkland-szigetek politikai státuszát illetően. Amennyiben a szavazatok többsége a jelenlegi állapot ellen foglal állást, úgy a Falkland-szigetek kormánya megteszi a szükséges konzultációs és előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy újabb népszavazást bonyolítson le az alternatív lehetőségeket illetően. Szeretné, hogy a Falkland-szigetek megőrizze jelenlegi politikai státuszát, mint az Egyesült Királyság tengerentúli területe?
A helyi lakosok egészen november 16-ig fogalmazhatják meg észrevételeiket, a népszavazási kérdés végleges formáját november 21-én fogadja el a szigetek Végrehajtó Tanácsa. A Falkland-szigetek vezetése szerint a nyilvánosságra hozott kérdéstervezet jelen körülmények közt „a leginkább elfogadható kérdésnek” tekinthető.
Az Egyesült Királyság és Argentína közt feszülő diplomáciai ellentét az 1982-es falklandi háború 30. évfordulója alkalmából izzott fel ismét. A harmincadik évforduló szimbolikus jelentőségére építve az argentin vezetés, Christina Fernandez de Kirchner elnökasszonnyal az élen, diplomáciai hadjáratot indított az Egyesült Királyság és a Falkland-szigetek ellen, többek közt azzal vádolva a briteket, hogy növelik katonai jelenlétüket a szigeten. Az akció részeként a falklandi hajók számára több dél-amerikai kikötőben is megtiltották a kikötést, valamint ellehetetlenítették a szigetek légi kapcsolatát a kontinenssel.
A két ország közti konfliktusban a Falkland-szigetek hovatartozását illetően jelentős szerepet játszanak azon feltételezett olajlelőhelyek, amelyekre nemrégiben akadtak a Falkland menti vizek alatt. Argentína azt állítja, az olaj (és a szigetek) az argentin állam tulajdonát képezik. Az Egyesült Királyság természetesen elutasít minden efféle követelést, továbbá kijelentette, mindaddig nem hajlandó Argentínával tárgyalni a szigetek (és az olajkincs) hovatartozását illetően, amíg a Falkland-szigetek lakossága többségében a brit fennhatóságot támogatja.
A helyi lakosság legnagyobb része britnek vallja magát, bár a szigeten ez lesz az első alkalom, amikor népszavazásra kerül sor. A legfrissebb hivatalos adat a szigetlakók nézeteiről egy 1986-os közvélemény-kutatás, amely szerint a megkérdezett 94,5 százaléka szeretne brit fennhatóság alatt maradni. Akkoriban 0,3 százalékuk gondolta úgy, hogy Argentína fennhatóságának kellene érvényesülnie a szigeten.
A referendumtól, amelyre előreláthatólag 2013-ban kerülne sor, a falklandi kormányzat azt várja, hogy egyértelmű üzenetet küld az argentin vezetés részére a Falkland-szigetek lakosságának álláspontját illetően, miszerint a szigetcsoport brit tengerentúli terület kíván maradni.