Nem változtatott az Európai Bizottság a magyar államháztartás idei és jövő évi hiányára vonatkozó májusi prognózisán. A testület az őszi gazdasági előrejelzésében 2012-re 2,5, 2013-ra pedig 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet vár, 2014-re viszont 3,5%-ra, tehát ismét az uniós referenciaérték fölé emelkedhet a hiány. A Bizottság lefelé korrigálta a gazdasági növekedési kilátásokat is. 2013-ra 0,3%-os gazdasági növekedést vár a testület, májusban viszont még 1 százalékos GDP-bővülést tartott valószínűnek Brüsszel.
Továbbra is tarthatónak látja az Európai Bizottság azt a költségvetési pályát, amelyet még májusban valószínűsített a testület. Brüsszel a szerdán bemutatott őszi gazdasági előrejelzésében is úgy látja, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,9 százalékos GDP-arányos hiánya lehet a magyar államháztartásnak. A Bizottság megjegyzi, hogy a kormány októberben felfelé, 2,7%-ra korrigálta a hiánycélt, de Brüsszel szerint tartható lehet a 2,5%.
Az idei mérlegben még mindig fellelhetők egyszeri hiánycsökkentő tételek, ezek a GDP 0,9 százalékra rúgnak – áll az előrejelzésben. Ezek közé sorolja a testület a rendkívüli válságadókból, a magánnyugdíjpénztári tagdíjak becsatornázásának átgyűrűző hatásaiból, valamint különböző távközlési frekvenciák értékesítéséből származó idei bevételeket.
2013-mal összefüggésben a Bizottság kifejti, az emelkedő hiánycél részben abból fakad, hogy a 2013-ra vonatkozó büdzsé tervezetében legalább a GDP 0,5%-ával magasabb minisztériumi kiadásokkal számol a kormány, mint ami a 2012-es konvergenciaprogramban szerepelt; a munkavédelmi akciótervben szereplő adócsökkentések a GDP 0,75%-át is kitehetik. A Bizottság az előrejelzése készítésekor figyelembe tudta venni az októberben bejelentett két kormányzati megszorítócsomagot is, ennek GDP-arányosan 1,5%-os egyenlegjavító hatása lehet.
Az Európai Bizottság szerint a kormányzati 2,7, valamint a brüsszeli 2,9 százalékos jövő évi hiánycél közötti különbség elsősorban abból fakad, hogy „a Bizottság konzervatívabb növekedési kilátásokat prognosztizál Magyarország számára; bizonytalannak látja az adóbeszedés kabinet által várt hatékonyságát; emellett a Bizottság nem tudja figyelembe venni az esetleges EU-IMF megállapodásból fakadó esetleges alacsonyabb kiadási terveket sem, elsősorban a megállapodás bizonytalan kimenetele miatt”.
Az uniós pénzügyminiszterek a legutolsó érvényes (márciusi) ajánlásukban azt írták elő Magyarországnak, hogy 2013-ra „tartósan és jelentősen csökkentse 3 százalék alá az államháztartás hiányát”.
2014-ben már ismét az uniós referenciaérték fölé emelkedhet a magyra államháztartás hiánya – olvasható a prognózisban, emiatt egyelőre nem valószínű, hogy a következő hónapokban a túlzott deficiteljárás megszüntetését fogja javasolni az Európai Bizottság. A testület egyelőre ezt nem vetítette előre, sőt, a hivatalos és a nem hivatalos nyilatkozatokban is hangsúlyozza, hogy a gazdasági előrejelzésnek és a hiányeljárásnak nincs köze egymáshoz.
A jelentős 2014-es hiánynövekedésnek a Bizottság szerint az lehet az oka, hogy a kabinet elhalasztotta 2014-re a pedagógus életpályamodell bevezetését, így ennek kiadásai már a 2014-es büdzsét terhelik majd; emellett a tervezettnél magasabb kamatkiadásokat is valószínűnek tart Brüsszel; végül pedig a Bizottság úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövő évi veszteségét is 2014-ben kell majd kompenzálnia a költségvetésnek, utóbbi a GDP 0,5%-át is kiteheti.
Jelentősen lefelé korrigálta az Európai Bizottság a jövő évi gazdasági növekedési kilátásokat is. Míg májusban a Bizottság úgy látta, hogy 2013-ban 1 százalékkal nőhet a magyar GDP, a szerdán elfogadott előrejelzés szerint 0,3%-os GDP-bővülés várható jövőre. 2014-ben már 1,3%-os növekedés várható a Bizottság várakozásai szerint.