Visszakapja eredeti nevét a Bihar megyei Szentjobb község, miután a szenátus kedden megszavazta a névváltoztatásról szóló sarkalatos törvényt – közölte az RMDSZ sajtóirodája.
Az Árpád-kori település Szent István király kézereklyéjéről kapta nevét, amelyet itt rejtett el Mercurius szerzetes 1061 körül, hogy megóvja a pogánylázadásoktól. A Szent Jobbot négy évszázadon keresztül őrizték a Nagyváradtól 40 kilométernyire, a Berettyó partján található faluban. A névváltoztatásról szóló törvénytervezetet két Bihar megyei RMDSZ-politikus, Cseke Attila szenátor és Lakatos Péter volt parlamenti képviselő terjesztette a parlament elé, miután 2008-ban a község lakossága helyi népszavazáson döntött a névváltoztatásról. A jogszabály szerint Berettyócsohaj (Ciuhoi) község neve Szentjobbra (Saniob) változik, és a községközpont visszakerül a község lakosságának több mint felét kitevő településére, Szentjobbra. Szentjobb az 1968-as közigazgatási reform idején veszítette el községközponti státusát. „A név visszaszerzéséért folytatott négyéves procedúra ismét mutatja, mennyire fontos jelen lennünk a törvényhozásban” – idézte az RMDSZ közleménye Cseke Attila szenátort. Az RMDSZ tájékoztatása szerint a törvénytervezetet a sarkalatos törvényekhez minimálisan szükséges 62 igen szavazattal fogadta el a szenátus, egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett.