A december 9-én sorra kerülő parlamenti választások nemcsak a román pártok, de az erdélyi magyar közösség számára is nagy kihívást jelentenek. Az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerül annak lehetősége, hogy akár két magyar alakulat is bekerüljön a román törvényhozásba, és ezzel eddig nem tapasztalt újdonságokat hozzon a kisebbségi politizálásba. A legnagyobb magyar formációnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nemcsak vetélytársaival, hanem saját kormányzási múltjával is meg kell küzdenie, amennyiben meg szeretné őrizni vezető pozícióját.
Szerdán és csütörtökön Bukarestben zajlott az Európai Néppárt (EPP) kongresszusa, amely politikailag jól kapitalizálható reflektorfénybe hozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). A tömörülés el sem képzelhetett volna jobb kampánykezdést. Az RMDSZ és a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) közösen szervezték az EPP történelminek beharangozott gyűlését, így a Szövetség politikusai jócskán megfürödhettek a nemzetközi és hazai sajtófigyelemben. Házigazdaként Kelemen Hunor szövetségi elnök részt vett a legnagyobb politikai sztárok, köztük Angela Merkel német kancellár fogadásán, és a kongresszusi napokat lezáró vacsorákon is. (A bulvár kategóriába tartozik az a hír, amely szerint az RMDSZ szatmári pálinkával traktálta a kedd esti vacsorára összegyűlt politikusokat.)
Az enyhén a hollywoodi parádékra emlékeztető politikai esemény során a Szövetség begyűjthette a különböző külföldről érkező méltatásokat, kétoldali megbeszéléseket folytathatott EPP-s erősemberekkel. Azt is sikerült elérnie, hogy a párcsalád bevegyen a kisebbségi jogokra vonatkozó paragrafusokat is a kongresszuson megújított politikai programjába. Kelemen Hunor találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, akivel a decemberi választásokról is beszélgettek. A magyar kormányfő úgy nyilatkozott,
(e)rős parlamenti képviselete van az erdélyi magyarságnak Bukarestben, az RMDSZ stabil politikai hátteret biztosít.
A Szövetségnek szüksége is van ezekre az imázs-erősítő lépésekre, hiszen az RMDSZ-brandnek idén már másodszorra kell megmérkőznie politikai riválisaival, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) valamint a Magyar Polgári Párttal (MPP). A júniusi helyhatósági választások során az utóbbi két pártnak nem sikerült érdemben gyengíteni az RMDSZ-t, ám az is kiderült, hogy együttes erővel nagyobb választói támogatást lennének képesek felmutatni. A júniusi eredmények tükrében az RMDSZ magabiztosan elutasította az összefogás lehetőségét, így az őszi kampányra főként két nagyobb politikai téma marad: az EMNP és az MPP esetleges összefogása, illetve több magyar párt parlamentbe jutásának lehetősége.
Küszöbön álló összefogás
A két kisebbik magyar párt összefogása az elmúlt hónapokban rendszeresen terítékre került, ám megvalósulásának több akadálya is volt. A legnagyobb akadályt kétségkívül a polgáriak elnökének, Szász Jenőnek a személye jelentette, akit mindenki kompromisszumra képtelen merevségéről ismerte. Ez az akadály azonban eltűnt, hiszen múlt héten Orbán Viktor felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet vezetésére, október 13-án pedig az MPP-kongresszus Biró Zsoltot választotta a párt élére. (Szász Jenő nemzetpolitikai guruvá való kinevezése sokak szerint a nemzetpolitikai ideálok arculcsapása, ám a távozása kapcsán érzett önfeledt öröm az erdélyi politikusokban elnyomta ezt a felismerést.)
Az új elnök nyilatkozataiból az már kiderült, hogy a korábban rebesgetett fúzió jelenleg elfogadhatatlan az MPP számára, ám nyitottak arra, hogy az EMNP-vel közösen induljanak a választásokon. A Néppárt szintén nem utasítja el az együttműködést, de eltökélte, annak híján is elindul a választásokon. Felrepült annak a híre is, hogy akár Tőkés László is beszállna a küzdelembe, és elindulna egy parlamenti mandátumért, ám ezt azóta az EP-képviselő cáfolta.
Függetlenül attól, hogy létrejön-e vagy sem valamilyen összefogás az MPP és az EMNP között, az már világos, hogy az RMDSZ-nek akad legalább egy kihívója. Ennek következtében a kampány második nagy vitája arról fog szólni, hogy lehetséges-e két magyar párt parlamentbe jutása. A román választási törvény az öt százalékos bejutási küszöb mellett egy alternatív küszöböt is előír, a Néppárt politikusai szerint ez utóbbi lehetővé teszi, hogy ők is és a Szövetség is képviselőket küldhessen a bukaresti törvényhozásba. A Toró T. Tibor vezette párt bele is kezdett egy tájékoztatási kampányba az alternatív küszöbbel kapcsolatban. Az RMDSZ látványelemeit használó kampánnyal kapcsolatban a pártelnök elmondta:
Ez egy kicsit tükör is az RMDSZ-kampány előtt, amely azzal próbálta az állampolgárokat az önkormányzati választásokon az urnákhoz csalogatni, hogy minden magyar számít. Ugyanakkor a parlamenti választáson nem vesznek tudomást arról, hogy legalább százezer magyar választópolgár volt, aki nem az RMDSZ-re szavazott, és ha minden magyar számít, ők is kell, hogy számítsanak. A mi válaszunk a „Minden magyar számítra” az, hogy minden magyar nyer, ha tudatosodik benne, hogy a 6-3-as alternatív küszöb lehetőséget teremt neki választani és nemcsak szavazni. Azáltal, hogy az RMDSZ mellett még egy magyar párt bejut, tényleg minden magyar nyer, nemcsak az RMDSZ.
A román választási törvény szerint az öt százalékos küszöb átlépése nélkül olyan párt is bejuthat a parlamentbe, amelynek jelöltjei hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. Ez nem jelenti hat képviselő és három szenátor automatikus bejutását, ám lehetővé teszi, hogy a párt részt vegyen az országos szavazatelosztásban, és ennek függvényében küldje embereit Bukarestbe. A Mensura Transylcanica blog politológusai szerint elméletileg van lehetősége, hogy az RMDSZ mellett egy kisebb párt is képviselthez jusson, anélkül, hogy azzal jelentősen csökkentené a Szövetség erejét.
Az elméleti lehetőség azonban nem jelent gyakorlati esélyt is, ahogy az a blogbejegyzés kapcsán a közösségi oldalakon kialakult vitákból is kiderült. Az elméleti modell ugyanis jelentősen nagyobb támogatottságot előlegez meg az EMNP-nek, mint azt az önkormányzati választások eredményei megengednék, vagyis a modell kedvéért túlbecsüli a néppárti szavazótábor méret. Magyarán tehát, bár létezik elméleti lehetőség arra, hogy az RMDSZ kihívói is mandátumokhoz jussanak, ennek gyakorlati esélyei igen csekélyek.
Mindazonáltal ez a lehetőség sem elhanyagolható, így nem is meglepő, hogy az elkövetkezendő hetekben az alternatív küszöb egy gyakran használt szókapcsolat lesz az erdélyi magyar közszférában. Az egység versus pluralizmus dilemmájának egy újracsomagolt változata lett ez a vita, amelyben figyelemfelkeltő vagy eredeti érvekre már nem igazán számíthatunk. Amennyiben az EMNP számítása bejön, az akár a romániai magyar politika stabilizációjához is hozzájárulhat, ellenkező esetben azonban csorbát szenvedhet nemcsak az „nemzeti oldal” hitelessége, de a magyar képviselete is gyengülhet.