Szlovákia nem sértett uniós jogot 2009-ben, amikor jegyzékben tiltotta meg Sólyom László akkori államfő belépését az ország területére – derül ki az Európai Bíróság kedd reggeli ítéletéből. A taláros testület az ítéletével elutasította az ezzel kapcsolatos magyar beadványt, mivel a véleménye szerint nemzetközi jogszabályok alapján lehet korlátozni a személyek szabad áramlásának uniós elve.
A márciusi főtanácsnoki véleménynek megfelelően elutasította az Európai Bíróság Magyarország keresetét Sólyom László 2009-es révkomáromi látogatása ügyében. A luxemburgi székhelyű testület kedd reggel hirdetett ítéletet a harmadik éve húzódó ügyben, amely során kimondta: a szlovák állam 2009-ben nem sértette meg az uniós jogszabályokat, hanem a nemzetközi diplomáciai szabályok szerint cselekedett.
Sólyom László 2009. augusztus 21-én köztársasági elnökként hivatalos volt a szlovákiai Révkomáromba, ahol egy új Szent István-szobor avatásán mondott volna beszédet. A szlovák közjogi méltóságok közös jegyzékben hívták fel a figyelmet arra, hogy az egykori államfő nem jelezte nekik a látogatás tényét, és azt egyébként is provokációnak tekintenék, hiszen éppen akkor van az évfordulója a szovjet és a velük együttműködő csapatok (köztük magyar csapatok) 1968-as csehszlovákiai bevonulásának is. Pozsony akkori közlése szerint szerint tapintatlanság az elnöki látogatás éppen ezen a napon, ezért a jegyzékben kijelentették, nem fogják beengedni Sólyom Lászlót Szlovákiába.
A volt elnök végül a határon visszafordult, az akkori magyar kormány viszont 2009 októberében az Európai Bizottságtól kérte, hogy mondja ki: Szlovákia megsértette a személyek szabad áramlásának elvét, és ezzel az európai uniós jogszabályokat is azzal, hogy megakadályozta Sólyom László volt államfő bejutását az országba.
Pozsony akkor egy másik uniós jogszabályra hivatkozva védte meg a döntését. A szlovák fél szerint egy másik irányelv a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására. Budapest szerint ugyanakkor az idézett jogszabályra hivatkozás téves, ugyanis az az arányosság elvének betartása mellett kizárólag akkor hagyja jóvá a korlátozást, ha az az érintett személy magatartásán (értsd cselekedetén) alapul. Márpedig – szól a magyar érvelés – Sólyom László esetében ez a feltétel nem teljesült, hiszen a szlovákok preventív módon tagadták meg a belépést a magyar államfőtől.
A Bizottság a panaszt követően nem indított kötelezettségszegési eljárást, noha azt megállapította, hogy a szlovákok tévesen hivatkoznak az adott irányelvre (erről lásd később!). 2010 tavaszán a magyar kormány – az Európai Bizottságon keresztül – az Európai Bírósághoz fordult, és a bírói szervezettől kérte az állítólagos szlovák jogsértést. Az Európai Bizottságnak az eljárási jog szerint lehetősége volt mérlegelni, hogy egyetért-e a beadvánnyal, ez esetben ő maga fordult volna Luxemburghoz. Ha nem teszi (és mint kiderült, nem tette), akkor a panaszos ország közvetlenül is az Európai Bírósághoz fordulhat.
Ez utóbbi történt végül, mivel Brüsszel akkor jelezte, nem kompetens a konfliktus rendezésében. Az Európai Bíróságon indult perben viszont az Európai Bizottságnak – eljárási kötelezettségeihez mérten – be kellett avatkoznia az egyik fél oldalán. Brüsszel újabb jogi érvelése szerint Szlovákia jogszerűen tiltotta meg Sólyom László belépését az országba, de nem az általuk hivatkozott irányelv, hanem a diplomáciai szabályokat lefektető nemzetközi egyezmények alapján.
Utóbbi érvelésnek adott helyt idén márciusban az Európai Bíróság főtanácsnoka is, aki szerint Szlovákia nem sértette meg a személyek szabad áramlásának elvét lefektető irányelvet, a diplomáciai testület tagjainak (így az államfőnek) utazására ugyanis a diplomácia szabályai érvényesek, azok alkalmazása pedig tagállami hatáskörbe tartozik.
Az Európai Bíróság a kedd reggeli ítéletében – ezt megerősítve – kijelentette, „az uniós jog nem kötelezi a Szlovák Köztársaságot arra, hogy biztosítsa Magyarország köztársasági elnökének a területére történő belépését”. A magyarázat szerint Sólyom László, mint magyar állampolgár a személyek szabad áramlásának elve alapján szabadon mozoghat az EU tagállamaiban, de 2009-ben államfőként a diplomácia nemzetközi szabályai vonatkoztak rá, az uniós irányelvet pedig csak ezek fényében lehet alkalmazni.
Következésképpen a Bíróság megállapította, hogy „az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.”
Az Európai Bíróság független intézmény, érdekes momentum viszont, hogy az ügyben eljáró 13 fős bírói tanácsban (az Európai Bíróság úgynevezett „nagytanácsa”) jelenleg van szlovák bíró, magyar viszont nincs. Szakértők szerint ez véletlenül alakult így, a Bíróság tagjait ugyanis rotációs rendszerben választják be a tanácsokba.