Az első ujjongás után az Európai Uniónak most arra a nem könnyű kérdésre kell megtalálnia a választ, hogy ki vegye át decemberben az EU nevében a meglepetésszerű döntéssel odaítélt Nobel-békedíjat. Nincs hiány az önkéntes jelentkezőkben.
„Kimondhatatlan megtiszteltetés az, hogy az Európai Uniónak ítélték a 2012-es Nobel-békedíjat. A díj odaítélése az uniónk mögött meghúzódó mély politikai mozgatórugók lehető legegyértelműbb elismerése: egyre több európai állam egyedi erőfeszítése felülemelkedni a háborún és a megosztottságon, és közösen alakítani a kontinens békéjét és felvirágzását. A díj nem csak a vállalkozás és a közös érdekeket megtestesítő intézmények elismerése, hanem az Uniónkban élő 500 millió állampolgáré is” – örvendezett közös nyilatkozatában Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke röviddel azt követően, hogy Oslóban bejelentették, az Európai Uniónak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat.
Megfigyelők rámutatnak, hogy az Európai Unió már számos alkalommal rajta volt az elmúlt években és évtizedekben a díjra jelöltek listáján. Most mégis szinte mindenkit felkészületlenül ért a hír, hogy 2012-ben az EU viszi el a díjat. „Azt kell, hogy mondjam, amikor reggel felébredtem, nem gondoltam volna, hogy ilyen szép nap előtt állok” – jelentette ki a Bizottság elnöke.
A díjat odaítélő bizottság döntését értesülések szerint elsőként Herman János, korábbi magyar külügyi államtitkár, az EU jelenlegi norvégiai nagykövete közölte az EU illetékeseivel.
Az uniós intézmények vezetői egymással versengve reagáltak a döntésre. Megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az első reakciók után az Európai Uniót ismét szembekerülhet egy régi dilemmával, jelesül azzal, hogy ki képviselje az EU-t a Nobel-békedíj átadásának szentelt decemberi ceremónián a norvég fővárosban.
Közelről sem egyértelmű a helyzet, a kérdésre Barroso bizottsági elnök szóvivője sem tudott pénteken délben egyértelmű választ adni. „Az uniós intézmények közösen fogják megvitatni a kérdést. Most az öröm ideje van” – közölte újságírók kérdésére Pia Ahrenkilde-Hansen.
Jelöltekből nincs hiány, hiszen az Európai Uniót továbbra sem egy személy képviseli a nemzetközi fórumokon, annak ellenére sem, hogy a 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megpróbált egyszerűsíteni a kusza helyzeten. Az oslói díjátadáson való részvételre joggal aspirálhat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Közgyűlésében is az EU nevében hivatott megszólalni. José Manuel Barroso bizottsági elnök is ott lehet a díjátadáson, mint aki hivatalból részt szokott venni az EU és harmadik országok közötti csúcstalálkozókon. Elvileg Catherine Ashton, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) főnöke is képviselhetné az EU-t.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is nyomban igényt formált a díjátadáson való részvételre. „Óriási megtiszteltetés, hogy az EU nyerte el az idei Nobel-békedíjat. A díj valamennyi uniós állampolgárt megillet. Minket, az Európai Parlament képviselőit mélyen meghatott a döntés. Az Európai Unió békés úton egyesítette a kontinenst és ősellenségeket terelt egy táborba. Az újraegyesítés történelmi tettét méltán ismerték el ilyen módon. Az Európai Parlament nevében, az EU más intézményeivel együtt várakozással tekintünk a Nobel-békedíj átvétele elé Oslóban” – áll az EP elnökének közleményében.
Az EU soros ciprusi elnöksége is szívesen képviseltetné magát a ceremónián. „Mi szívesen részt vennénk, de az uniós intézményeknek kell erről dönteni” – közölte egy nevének elhallgatását kérő illetékes.
Olyan vélemények is elhangzottak, hogy az európai civil társadalom képviselőinek kellene részt venniük a decemberi oslói rendezvényen.
Megfigyelők többsége arra számít, hogy az EU-t egyszerre több személy, feltehetően több uniós intézmény vezetője fogja majd képviselni a díjátadáson.
Barroso szóvivője szerint a megtiszteltetés egyúttal bátorításként is felfogható az Európai Unió számára, hogy folytassa erőfeszítéseit az euróövezetet sújtó válságból való kilábalás érdekében.