Kis- és középvállalkozások tucatjai mennek tönkre a késedelmes fizetések miatt. Az Európai Unió ez ellen az ártalmas szokás ellen kíván fellépni.
Az Unióban 450 ezer munkahely szűnt meg fizetésképtelenség következtében, a rendezetlen adósságok pedig évente 23,6 milliárd eurót tesznek ki. Az európai vállalkozások 57%-a állítja, hogy likviditási problémákkal küzd a késedelmes fizetések miatt, ami 10%-os emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Az Európai Bizottság ezért a 27 uniós tagállamra és Horvátországra kiterjedő tájékoztatási kampányt indított, hogy véget vessenek a késedelmes fizetéseknek. A kampány célja, hogy ösztönözze a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv mielőbbi átültetését a nemzeti jogba, akár még a 2013. március 16-i végső határidőt megelőzően. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv a késedelmes fizetések elleni küzdelem uniós eszköze.
A késedelmes fizetésekről szóló irányelvet a kereskedelmi ügyletek során előforduló késedelmes fizetések elleni küzdelem céljára alakították ki. A kis- és középvállalkozások állnak az intézkedések és az új irányelv középpontjában is, az európai gazdaságban betöltött fontos szerepüket kívánja elismerni, mely vállalkozásoknak különösen fontos a tényleges finanszírozáshoz való hozzájutás.
Az irányelvben lefektetett új szabályok alapján a hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizetniük kell az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A vállalkozásoknak 60 napon belül ki kell egyenlíteniük a számláikat, természetesen szerződési szabadságukat tiszteletben tartva ettől eltérően is megállapodhatnak, ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.
A vállalkozások automatikusan jogosultak arra, hogy késedelmes fizetés esetén kamatot számítsanak fel, továbbá minimum 40 EUR átalányösszegű kártérítést igényeljenek a kifizetett behajtási költségekért. Szintén kártérítést kérhetnek az összes többi ésszerű behajtási költségért. A késedelmes fizetés esetén alkalmazott törvényes kamatlábat legalább 8 százalékkal az Európai Központi Bank alapkamata fölé emelik. A hatóságok nem határozhatnak meg e küszöb alatti kamatlábat késedelmes fizetés esetén.
Az irányelv alapján a tagállamoknak ki kell dolgoznia a pontos fizetésre vonatkozó gyakorlat szabályait, melyben továbbra is fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek a hitelező számára az uniós előírásnál.
Az új intézkedések kötelezőek a hatóságok számára, amelyeknek példát kell mutatniuk a vállalkozások számára is és igazolniuk kell megbízhatóságukat és hatékonyságukat. Az intézkedések a vállalkozásokra is vonatkoznak, azonban ők szerződéseikben eltérhetnek az irányelv rendelkezéseitől.
Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a tájékoztatási kampány indításakor következőképpen nyilatkozott: „Évente kkv-k ezrei mennek csődbe, miközben arra várakoznak, hogy a partnereik kiegyenlítsék a számláikat. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy véget vessünk a késedelmes fizetés ártalmas európai szokásának, amely már régóta égető kérdés az üzleti világban. Egyértelmű, hogy a tagállamoknak haladéktalanul át kell ültetniük a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet a nemzeti jogrendszereikbe. Az így nyújtott támogatás alapvető jelentőségű az európai kkv-k számára a jelenlegi gazdasági válságban, amikor egyre nehezebben jutnak hitelhez. Szintén létfontosságú, hogy az európai vállalkozások, és különösen a kkv-k ismerjék a jogaikat, és azt, hogy miként élhetnek azokkal a legmegfelelőbben.”