Hatvan százalékkal nőtt idén az illegális határátlépők száma a magyar-szerb határszakaszon – tájékoztatta a BruxInfót a Belügyminisztérium azt követően, hogy az EU belügyi biztosa portálunknak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki az egyre növekvő méreteket öltő déli embercsempészet miatt.
2012 első nyolc hónapjában 5041 olyan illegális határátlépőt fogtak el a magyar hatóságok, akik a magyar-szerb határon át próbáltak az Európai Unióba jutni. Ez mintegy 60 százalékkal több, mint 2011 hasonló időszakában, dacára annak, hogy éppen tavaly ugrott meg látványosan a déli határszakaszon átjutni próbáló illegális migránsok száma. Minderről a Belügyminisztérium tájékoztatta a BruxInfót, azt követően, hogy a belügyekért felelős uniós biztos aggályosnak nevezte a helyzetet.
Cecilia Malmström a BruxInfónak adott interjújában azt mondta, hogy „az uniós segítség és a nemzetközi erőfeszítés ellenére a helyzet nem javult idén, sőt, rosszabb lett. Tudjuk, hogy nagy a nyomás Magyarországon, főként Szerbia felől” – tette hozzá. A svéd származású biztos kifejtette azt is, hogy „a szerb-magyar határszakaszon szinte külön iparágként működik az embercsempészet”. Források szerint nem egy szerb és magyar kamionsofőrnek elsődleges, vagy másodlagos kereseti forrása az, hogy jó pénzért átjuttatnak Magyarországra állampolgárokat, ahonnan már elvileg határellenőrzés nélkül szabad az út Nyugat-Európába.
A probléma már évek óta érzékelhető, de uniós szintű kihívássá csak tavaly ősszel avanzsált, amikor is az észak-afrikai országokban bekövetkező változások hatására jelentősen megnövekedett az Európai Unióba illegálisan belépők száma. Az Európai Unió külső határőrizeti ügynöksége, a Frontex arról tájékoztatta a BruxInfót, hogy Észak-Afrika felől két út kínálkozott a migránsok számára. Egyrészt az olaszországi Lampedusa, másrészt pedig Törökországon keresztül Görögország. Előbbinél a tengeri út veszélye, és a kicsiny olasz szigetre hajóval érkező ezrek elhelyezése okozott gondot, utóbbinál pedig az, hogy mint kiderült, többségük nem kíván(t) Görögországban maradni, hanem tovább akart állni Nyugat-Európába.
Erre több lehetőségük is volt: a Jón-tengeren keresztül Olaszországba hajózni; Bulgárián és Románián keresztül Magyarországra jutni (erről lásd alább); Horvátországon át Szlovéniába jutni, valamint a szerb-magyar határon bejutni az Európai Unióba. Abban a BruxInfónak nyilatkozó illetékesek is egyetértenek, hogy az utóbbi határszakasz lett a fő helyszíne a délről érkező uniós illegális bevándorlásnak. Mindez már tavaly is ismert volt, a kérdés most az: miért növekedett idén 60 százalékkal az illegális bevándorlók száma a teljes szakaszon úgy, hogy a Frontex által is felügyelt két határátkelőhelyen (Röszke és Kelebia) megkétszereződött az illegális migránsok száma tavalyhoz képest? Bizottsági források szerint ráadásul – ahogyan tavaly, úgy – idén is szeptemberben, októberben és novemberben számítanak a legtöbb illegális határsértőre.
Miért van egyre több bevándorló?
A kormánynak és az Európai Uniónak csak a felderített esetekről vannak statisztikái, egyes értelmezések szerint az elfogott határsértők számának növekedése nem feltétlenül a probléma súlyosbodását jelenti, hanem a hatóságok hatékonyabb munkájának a bizonyítéka. Mindettől függetlenül a Belügyminisztérium is elismeri, hogy nő a migrációs nyomás a magyar-szerb határon.
A tárca által szerkesztőségünkhöz juttatott válasz szerint az okok összetettek. Egyrészt “még mindig mozgásban van az a migránstömeg, amely az „arab tavasz” nyomán indult meg 2011-ben”. A kormány szerint „a korábbi években Görögországban több százezer illegális migráns tartózkodott, akiket felszívott az ottani feketegazdaság: a gazdasági válság miatt ez a tömeg létalapját vesztette, és szintén Nyugat-Európába kíván eljutni. A nyugat-balkáni országokból, főként Koszovóból, Macedóniából, Szerbiából is indulnak csoportok, akik szintén a jobb élet reményében kelnek útra, igaz, az ő esetükben a tiltott határátlépés kevésbé jellemző.
A Belügyminisztérium szerint problémát jelent az is, hogy az embercsempészek és az illegális bevándorlók egyre kifinomultabb módszereket és útirányokat alkalmaznak. Kérdésünkre, kellőképpen felkészültek-e a magyar határőrök, Cecilia Malmström uniós biztos azt mondta, „az emberi tényező csak a probléma egyik része. Abban mind Malmström, mind a belügyi tárca egyetért, hogy a határőrök képzésére folyamatosan szükség van, azt viszont a minisztérium leszögezi, hogy a magyar hatóságok és a határőrök felkészültsége és munkája mindenben megfelel a schengeni előírásoknak.
Ugyancsak nagy feladat hárul a szerb hatóságokra is, akiknek szintén hatékonyabban kellene hozzájárulniuk a szigorúbb határellenőrzéshez. Mindez azért is kiemelten fontos, mert a szerb-magyar határ nemcsak a két ország, hanem a határellenőrzés nélküli Schengen-övezet, és így 17 tagállamának is a határa.
Osztrák-magyar-szerb együttműködés
A BruxInfo 2011 szeptemberében számolt be arról, hogy Ausztria és Németország részéről több panasz is érkezett a magyar hatóságok munkájára. A két államban abban az időben egyre több olyan illegális bevándorlót fogtak el, akikről kiderült, hogy a magyar-szerb határon jutottak át az Európai Unióba. A felek kérésére a tavaly szeptemberi belügyminiszteri tanácsülésen napirendre is került a déli embercsempészet ügye, amit követően Ausztria fel is ajánlotta a segítségét Magyarországnak és Szerbiának.
A három ország kormánya még abban a hónapban ötpontos megállapodást kötött egymással. Akkor azt írtuk, hogy 20-30 osztrák határőr segíti a magyar-szerb határon a magyar kollégák munkáját; a hatóságok fokozott mélységi ellenőrzéseket végeznek közösen az Ausztriába vezető közútvonalakon; igyekeznek több adatot és információt megosztani egymással; valamint osztrák-magyar elemző és nyomozócsoport jött létre az embercsempészet gyökereinek a felkutatására.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a felek rendszeresen találkoznak egymással, elsősorban a januárban Röszkén elfogadott cselekvési terv alapján. Ennek részeként szerb határőrök is tanulmányozták a közelmúltban a magyar hatóságok munkáját.
Frontex-segítség
A tavaly szeptemberi belügyminiszteri ülésen magyar kérésre a Frontex is döntött a segítségnyújtásról. Ennek részeként az uniós határőrizeti ügynökség két úgynevezett fókuszpontot működtet Röszkén és Kelebián. A több uniós tagországból érkező szakértők elsősorban a határőrizetben, a lopott gépjárművek és a hamis dokumentumok kiszűrésében, valamint hőkamerás technológiával segítenek a zöldhatár őrzésében.
Az ügynökség egyik munkatársa a BruxInfónak elmondta, a Frontex-misszió megbízatása állandó, de mivel a helyzet folyamatosan romlik, nem is valószínű, hogy hamarosan befejeződik.