Az európai polgári kezdeményezés április 1-e óta teszi lehetővé a polgároknak, hogy közvetlenül kérjék az EU-t jogszabályalkotásra. Eddig kilenc kezdeményezést vettek nyilvántartásba, többek között a vízgazdálkodásról, az állatkísérletekről és az ifjúsági csereprogramokról.
Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés vezette be, célja pedig, hogy az EP-választásokon szavazati joggal rendelkezők az uniós jogalkotást közvetlenül is befolyásolhassák, és megerősödjön a részvételi demokrácia.
Az első polgári kezdeményezést május 9-én, az Európa-napon vették nyilvántartásba, melynek nyilvánvalóan szimbolikus jelentősége is volt. Eddig kilenc kezdeményezést fogadott be az Európai Bizottság, de ebből egyet később visszavontak.
Egy érvényes polgári kezdeményezéshez egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni hét tagállamból. A kezdeményezés tárgyának mindenféleképpen az Európai Bizottság hatáskörébe kell tartoznia, máskülönben a kezdeményezés nem befogadható.
Az Európai Bizottságnak a polgári kezdeményezés alapján nem kötelező jogszabályjavaslatot tennie, de döntését minden esetben indokolnia kell. Amennyiben egy kezdeményezés alapján jogszabályjavaslat készül, az később a rendes uniós döntéshozatali eljárás keretében az Európai Parlament és az Európai Tanács elé kerül.
A Bizottság a kezdeti időszakban kivételesen segítséget nyújt. A Bizottság segítséget kíván nyújtani az első polgári kezdeményezések beindulásához, ezért kivételes intézkedésként saját szervereinek használatát ajánlotta fel azoknak a szervezőknek, akik nem találtak tárhelyszolgáltatót. Ezenkívül segíti a szervezőket felkészülni az igazolási folyamatra, melynek során az illetékes tagállami hatóságok megvizsgálják az online gyűjtési rendszer megfelelőségét.
Jelenleg tíz témában gyűjtenek az aláírásokat, többek között vízgazdálkodással, oktatással, mobilitással és kutatással kapcsolatos kérdésekben. Van jelenleg olyan gyűjtés is, amely azt célozza meg, hogy az EU polgárok a lakóhelyük szerinti minden választáson részt vehessenek így nem csak az önkormányzati, hanem például a nemzeti törvényhozási választásokon is. Szintén érdekes kezdeményezés az úgynevezett F2020, amely azt irányozza elő, hogy az EU polgárok közötti szolidaritást azzal növelje, hogy az Erasmus oktatási és az Európai Önkéntes Szolgálathoz (EVS) hasonló mobilitási programokra irányítaná át az EU költségvetésének 10 %-át. A kezdeményezések között továbbá megtalálható az embriók védelmét célzó kezdeményezés is vannak, akik azonban azért gyűjtenek aláírásokat, hogy Európában közös mobiltelefon tarifa piac jöjjön létre és törölve legyenek a roaming díjak.
A legkorábban a 2013-as Európa napra pedig ki fog derülni, hogy sikerül-e az elsőként benyújtott kezdeményezéseknek megfelelni a feltételeknek és befolyásolni az EU jogszabályalkotásának menetét.