Keddi éjszakába nyúló koncertekkel és egy szerda reggeli nyitóbeszélgetéssel indult a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely az idén a szervezők bevallása szerint már a fesztivál elnevezést is büszkén vállalja. A megnyitó nem fukarkodott a szóvirágokkal és metaforákkal, valamint néhány exkluzív információval is gazdagodhattunk a magyar nemzetpolitikát illetően.
Kedd délután érkezett meg a résztvevők és sátorozók zöme a már kultikussá vált Tusványos idei kiadására, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan egy éjszakába nyúló koncert és buli indított el. A táborozók hangulatát az idén a Heaven Street Seven és a Quimby fellépése emelte.
A hivatalos megnyitóra kedd reggel került sor, amelyen a táboralapító, nagy öregeknek számító Németh Zsolt és Toró T. Tibor mellett részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, illetve Albert Tibor, az eseménynek otthont adó Tusnádfürdő polgármestere. Felvezetőjében Jakab Attila, a rendezvény főszervezője arra kereste a választ, hogy vajon mit is takar az idei mottó, miért is Tusványos a világ közepe. A tábor lebonyolításáért felelős csapat vezetője egy ötletes szóvirággal válaszolta meg saját kérdését, és ezzel elindított egy egész metafora-áradatot. Jakab szerint ugyanis a szervezőket és résztvevőket egy rejtélyes Tusványos-vírus fertőzte meg, amelynek terjedéséről és megfékezési lehetőségeiről még eddig nem sikerült adatokat szerezniük.
Kulcsszó az újratervezés
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi államtitkára egy újabb szóképpel szál be a beszélgetésbe, és kijelentette, hogy az idei szabadegyetem kulcsszava az újratervezés is lehetne, hiszen az elmúlt időszak politikai viharai szükségessé teszik mind az anyaországi, mind pedig az erdélyi magyar közélet módosítását. Az Magyarországot érő Európai Uniós támadások, valamint a júniusi romániai helyhatósági választások minden döntéshozót az újratervezésre sarkallnak, a külügyi államtitkár így burkoltan elismerte, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája nem értékelhető egyértelmű sikerként. Németh szerint az újratervezéshez világos viszonyítási pontok kellenek, Tusványos pedig egy ilyen fix pont, és ezért nevezhető a világ közepének.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke reagált az erdélyi magyar sajtóban megjelent vádakra, amelyek szerint az idei Tusványos szakít hagyományaival, és már nem lesz valódi fóruma a magyar-magyar és román-magyar párbeszédnek. Meglátása szerint a párbeszéd hívei most is részt vesznek, a távol maradók pedig azok, akik nem akarnak együttműködni. A román fél hiányát pedig azzal magyarázta, hogy most mindannyian a vasárnapi referendummal vannak elfoglalva, amely majd Traian Băsescu államfő sorsáról dönt majd.
A politikus néhány exkluzív információval is szolgált a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Elmondta, hogy a szerdai napon beérkezett a háromszázezredik könnyített honosítási kérelem, ezzel egy időben pedig letették a kétszázezredik állampolgársági esküt is. Semjén reményei szerint a 2014-ig tartó parlamenti ciklus végéig meglesz a félmillió külhoni magyar állampolgár.
Semjén újra megerősítette a nevével szorosan összefonódó doktrínát is, amely szerint a határon túli magyarság számára létfontosságú az etnikai képviselet és az etnikai alapú politizálás, mert ellenkező esetben a magyar közösségek elkezdenek betagozódni a többségi politikába, ez pedig elkerülhetetlenül az asszimilációhoz vezet. A vegyes pártokat illető ellenszenvében nem változott ugyan, ám úgy tűnik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tekintetében picit megenyhült a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szíve. Semjén elismerte, hogy a helyhatósági választásokon a Szövetség megszerezte az erdélyi magyarok felhatalmazását. Arra is rámutatott, hogy a nemzeti érdek szolgálatában „bizonyos mértékű lavírozás legitim”, és ezzel erősen finoman, de legitimnek nyilvánította az RMDSZ által folyatott kompromisszumos apró lépések politikáját. A vasárnapi romániai népszavazás kapcsán hangot adott magánvéleményének, amely szerint az erdélyi magyarságnak minden oka megvan arra, hogy értékelje Traian Băsescu felfüggesztett államfő politikáját.
A kiterjesztett választójog mikéntjei
Semjén Zsolt beszédének egyik fő pillére a könnyített honosítás és a kiterjesztett választójog intézménye volt. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, a 2014-ben megválasztásra kerülő országgyűlés már összmagyar törvényhozás lesz. A választójog intézményével foglalkozott a Tusványos egy másik beszélgetése, amelynek keretén belül megvitatásra kerültek a külhoni választójog konkrétumai. A panel keretén belül Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője folytatott párbeszédet Székely István politikai elemzővel, Sándor Krisztina, az EMNP ügyvezető elnökével.
A felszólalók elmondták, a külhoni szavazás lehetősége egy a normalitás felé való elmozdulás, amely követi az Európai Unió tagállamaiban is fellelhető gyakorlatot. Gulyás Gergely megerősítette Semjén Zsolt délelőtti kijelentését, amely szerint 2014-re félmillió külhoni magyar járulhat majd urnák elé. A beszélgetés hátralévő részében főként ennek a szavazásnak a mikéntjéről esett szó. A parlamenti képviselő kijelentette, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a határon túl élő magyar állampolgárok levélben fejezhetik ki választásukat, illetve az budapesti döntéshozók az internetes szavazás lehetőségeiről is gondolkodnak.
Székely István úgy ítélte meg, hogy nincs reális esély arra, hogy román-magyar államközi egyesség jöjjön létre a választások lebonyolításáról, így arra sincs esély, hogy a román közigazgatás szervei bonyolítanák le a voksolást Erdély falvaiban. Ebből kifolyólag ő is a levélben történő szavazást látja a legpraktikusabb megoldásnak.
A szakértő kitért arra is, hogy egy 2011 novemberében végzett felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint nyolcvanöt százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetség mellett tenné le a garast, 6,3 százalékuk pedig a Magyar Szocialista Pártot támogatná. Gulyás Gergely túlzottan optimistának nevezte ezt a felmérést, és bevallotta, hogy ezek az arányok lassan megváltozhatnak. Reményei szerint a kiterjesztett szavazójog egyik pozitív hozadéka az lesz, hogy a baloldal is elkezd szisztematikusan gondolkodni és beszélni a határon túli magyar nemzetrészekről.
A beszélgetés záróakkordjaiként a két résztvevő szót ejtett egy Magyarországon bejegyzésre kerülő határon túli magyar párt lehetőségeiről. Egyetértettek abban, hogy ez a forgatókönyv nem szerepel az RMDSZ valódi céljai között. Székely István szerint egy ilyen megoldás erénye az lenne, hogy a Fidesszel való konfliktus kontextusában megóvná az Szövetséget attól, hogy rátolódjon az anyaországi baloldalra. Gulyás Gergely úgy vélte, egy ilyen jellegű pártnak semmi esélye nem lenne a magyar belpolitikában, hiszen még azok sem szavaznának rá, akik egyébként otthon RMDSZ-támogatók.