Francois Hollande francia államfő újabb politikai vitát generált: augusztus 1-jétől ugyanis ismét bevezetnék Franciaországban a túlórapénz után fizetendő adót. Felmerül a kérdés, hogy az új törvény milyen hatással lesz a termelékenység növelésére, vagy a munkahelyeteremtése.
A 35 órás munkahetet még Lionel Jospin baloldali politikus vezette be 2000-ben, majd pedig Nicolas Sarkozy volt államfő idejében volt nagy felhangja, hiszen ő teremtette meg „a franciák korán kelnek” szlogenjét is. Eszerint Sarkozy volt az, akinek első intézkedései között szerepelt az adók és illetékek eltörlése 2007-ben: ő egyszerre szerette volna a valóságban is megteremteni a szorgalmas, keményen dolgozó franciák idealizált képét, másrészt a munkaképes lakosság nagyobb szorgalomra ösztönzését remélte.
Rekordokat döntögető munkanélküliség
Hollande ígérete, amely szerint újból adót vetnének ki a túlórákra elnöki kampányának egyik meghatározó eleme volt. Az elnök nagy reményeket fűz új intézkedéséhez, amely szerinte csökkenthetné a munkanélküliséget, hiszen a cégeknek muszáj lenne több alkalmazottat foglalkoztatniuk, ha szeretnék elkerülni a túlóráztatást. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy 13 éve nem volt ilyen magas a munkanélküliség az országban. A francia munkaügyi minisztérium legutolsó közlése szerint a regisztrált munkanélküliek száma 2, 922 millióra emelkedett májusban.
Politikai vita kialakulóban – a szakértők véleménye sem egységes
A rendelet kritikusai úgy vélik, hogy ennek a taktikának a hatékonysága már korábban sem nyert bizonyítást, és ahelyett hogy több embert foglalkoztatnának majd a cégek, mindez csak túlóráztatásra fogja őket sarkallni. Francois Fillon egykori szociális ügyekért felelős miniszter illetve kormányfő szerint a gazdaságnak rugalmasnak kellene lennie: tapasztalatai szerint azonban a legtöbb európai országban merevség van jelen ezen a téren. Ugyanakkor a szakértők sem értenek egyet a kérdéskörben; az Institute of Public Politics például tanulmányban mutatott rá, hogy a törvénynek nincs jelentős hatása. Bernars Thibault, az egyik legnagyobb francia munkás szakszervezet, a CGT vezetője azonban kifejezetten örült a hírnek, mégpedig annak ellenére, hogy „még ő sincs tökéletesen meggyőződve, hogy ezzel hozzá tudnának majd járulni a munkahelyteremtéshez”. Mindenesetre talán előrébb vinné az országot a közel 3 milliárd eurós költségvetési hiány, és az immár 10.1 százalékos munkanélküliség ledolgozásában.