A Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás kitárgyalásához kért mandátumot szerdán a tagállamoktól az Európai Bizottság. Karel de Gucht kereskedelmi biztos szerint a nagyobb versenytől tartó európai autógyártók aggodalmai nem vehetik elejét a szabadkereskedelmi megállapodásnak.
Több évtizedes dossziét melegített fel az Európai Bizottság, amikor szerdán mandátumot kért a tagállamoktól egy szabadkereskedelmi megállapodás kitárgyalására az Európai Unió és Japán között. Brüsszel érvelése szerint a japán piac megnyitása közel 1 százalékkal bővítené az uniós GDP, egyharmadával növelné a szigetországba irányuló európai exportot és becslések szerint 400 ezer új munkahelyet teremtene Európában.
A kereskedelemben a növekedés felgyorsításának egyik fő hajtóerejét látó Európai Unió a WTO égisze alatt kezdődött, de évekkel ezelőtt holtvágányra futott dohai globális kereskedelemliberalizációs tárgyalások alternatívájaként az utóbbi években több kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, illetve kezdett tárgyalni harmadik országokkal. A nyitás eddigi leglátványosabb eredménye a Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi egyezmény volt, ami egy évvel ezelőtt lépett életbe.
Az európai autógyártók azonban részben a dél-koreai szabadkereskedelmi megállapodás negatív következményeinek megismétlődésétől és a japán autógyárak nagyobb versenyétől tartva foggal-körömmel ellenzik a piacnyitást Japán felé. Értesülések szerint a tárgyalások megkezdése a biztosi testületet is erősen megosztotta, az autógyártásban nagy hagyományokkal rendelkező országokat képviselő bizottsági tagok közül többen, így az olasz Antonio Tajani és a francia Michel Barnier is állítólag ellenezte a mandátumkérést.
A kereskedelmi biztos a BruxInfónak az EU-dél-koreai szabadkereskedelmi megállapodás európai autógyártók helyzetére gyakorolt hatásait firtató kérdésére válaszolva emlékezetett rá, hogy az egyezmény hatályba lépése óta jelentősen csökkent az Unió külkereskedelmi deficitje az ázsiai országgal szemben. Hozzátette, hogy az európai autógyártók a piacnyitás óta több gépjárművet exportálnak Dél-Koreába. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai és a japán autógyártók jó néhány tagállamban, így Szlovákiában és Magyarországon már jelen vannak.
Karel de Gucht azt is hangsúlyozta, hogy az európai autógyártók a szabadkereskedelmi megállapodástól függetlenül egy sor problémával kell, hogy szembenézzenek, amelyek megoldása egyébként sem várhat öt évig, vagyis a legkorábbi dátumig, ameddig a majdani EU-japán egyezmény életbe léphet a hosszú ratifikációs folyamat miatt.
A biztos arra számít, hogy a tagállami jóváhagyást követően az idén ősszel sorra kerülő EU-japán csúcson hivatalosan is megkezdődhetnek a tárgyalások.
Az Európai Bizottság részben az autógyártók aggályainak elébe menve kilátásba helyezte, hogy egy évvel a tárgyalások megkezdését követően számba veszi majd, hogy Japán vajon a közösen elfogadott menetrendnek megfelelően bontja-e majd le a nem vámjellegű akadályokat. „Ha a végrehajtás nem kielégítő, azonnal leállítom a tárgyalásokat” – jelentette ki a kereskedelmi biztos. Azt is világossá tette, hogy Európa mindaddig nem csökkent majd egyetlen vámtarifát sem, amíg Tokió a szabályozói akadályok lebontásában nem mutat fel konkrét eredményeket. „És ez az autóiparra is vonatkozik” – tette hozzá.
De Gucht szerint a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése mellett szól, hogy Japán az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában (Kína után). „Ha Ázsia lesz a növekedés forrása a következő húsz évben, Japán fölött átsiklani súlyos stratégiai hiba lenne. Japánnal együtt a világ GDP-jének több mint a harmadát tesszük ki” – húzta alá a belga nemzetiségű kereskedelmi biztos.