Nem szünteti meg az Európai Bizottság Romániával szemben az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM). A testület szerint a közelmúltbéli romániai események miatt egyelőre nem indokolt az igazságügyi és korrupcióellenes intézkedések monitorozásának befejezése, jóllehet, a bukaresti kormány ígéretei nyomán az év végén új jelentést készít Brüsszel. Hollandia korábban a pozitív román CVM-jelentéstől tette közvetve függővé azt, hogy a szeptemberi belügyminiszteri ülésen támogatni fogja-e Románia schengeni csatlakozását.
A korábbi román várakozásokkal ellentétben az Európai Bizottság egyelőre nem szünteti meg az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM) Romániával szemben – jelentette be a testület elnöke. José Manuel Barroso azt követően beszélt erről újságíróknak, hogy a Bizottság elfogadta a Romániával és Bulgáriával szemben alkalmazott CVM működését, és az elmúlt ötéves román és bolgár erőfeszítések értékeléséről szóló jelentést.
Barroso azt mondta, „továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a romániai történéseket, és azt, hogy a következő hónapokban a román kormány milyen intézkedésekkel próbálja kezelni az Európai Unió által felvetett aggályokat”. Hozzátette, hogy a Bizottság az év végén újabb jelentést készít a romániai helyzetről, amelyben elsősorban azt veszi majd górcső alá Brüsszel, hogy a román kormány hogyan próbálta orvosolni a testület által múlt héten felvetett aggályokat.
Az elnök kivételesnek nevezte az elmúlt három hét romániai eseményeit, amelyek „megingatták a beléjük vetett bizalmunkat. A bírósági döntések megkérdőjelezése, az alkotmánybíróság működésének aláásása, lefektetett eljárásrendek megváltoztatása, és a kulcsfontosságú demokratikus fékek és ellensúlyok kiiktatása mind megkérdőjelezték a román kormány jogállami elkötelezettségét” – mondta José Manuel Barroso. (A romániai eseményekről és az európai uniós reakciókról külön cikkünkben olvashat részletesen!)
CVM
Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust a román és a bolgár uniós csatlakozáskor hozta létre az Európai Unió kifejezetten a két országra szabva. Az uniós tagállamok ugyanis csak egy utólagos monitoringrendszer felállításával hagyták jóvá a két állam EU-csatlakozását. Az EU konkrét intézkedéseket írt elő a két ország CVM-jében, amelyek teljesülését, és az erőfeszítéseket évente értékeli az Európai Bizottság (féléves közbenső jelentésekkel).
Schengen
Nem kizárt, hogy a CVM folytatása Románia schengeni tagságába fog kerülni. Noha a két ügy között nincs jogi összefüggés, politikailag azonban több tagország is együtt kezeli a schengeni bővítés és a román CVM kérdését. Hollandia a februári közbenső CVM-jelentés elfogadása után jelezte, hogy ha két egymást követő bizottsági értékelés pozitív lesz, akkor a szeptemberi belügyminiszteri ülésen nem fogja tovább blokkolni az ország csatlakozását a határellenőrzés nélküli övezethez. (Az elmúlt egy évben Hollandia egyedüliként többször is megvétózta a schengeni bővítést.)
Az Európai Bizottságnak elvileg nincs szerepe a schengeni bővítés folyamatában, a határellenőrzés nélküli övezet működtetése, tagjainak és tagjelöltjeinek értékelése ugyanis a tagországi szakértők feladata. Ettől függetlenül a Bizottság szóvivője a BruxInfo kérdésére azt mondta, a Bizottság elnöke korábban már többször egyértelművé tette, hogy alkalmasnak tartja Romániát és Bulgáriát a schengeni tagságra. Mark Gray ugyanakkor jelezte, „tisztában vagyunk a politikai realitásokkal, és azzal, hogy néhány ország összekapcsolja Schengen kérdését a CVM-mel, de mi ezt nem tennénk”.
Románia
Az Európai Bizottság elnöke szerint a román állampolgárok 90 százaléka problémásnak gondolja az igazságszolgáltatási rendszerben és a korrupcióellenes intézkedésekben látható hiányosságokat. Barroso részben ezzel magyarázta a CVM-eljárás folytatását, elismerve emellett, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt öt évben.
Komoly bírálatok érték ugyanakkor Romániát a közelmúltbéli kormányintézkedések miatt. A Bizottság által múlt héten a román kormányfőnek felvetett 11 aggályos pontot meg is ismételte a testület a szerdán elfogadott CVM ajánlásokban (erről lásd külön cikkünket!). Ezen felül Brüsszel megjegyzi, hogy néhány kért törvény végrehajtása még csak most kezdődött meg, és „több reform még nem tűnik fenntarthatónak és visszafordíthatatlannak” – mondta Mark Gray.
A szóvivő közvetve utalt arra, hogy vélhetőleg a közelmúltbéli romániai események nélkül sem szüntette volna meg most a Bizottság az ellenőrzési mechanizmust.
Bulgária
Jelentősnek minősítette az Európai Bizottság elnöke a bolgár előrelépést is. José Manuel Barroso szerint Bulgária teljesítheti a CVM előírásait, de a reformokat őszintébben és nagyobb elkötelezettséggel kell a szófiai kormánynak végrehajtania. Meggyőző eredményeket kell tudnia felmutatnia a magasszintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban – tette hozzá az elnök.
Mindezzel együtt Bulgária kapcsán is úgy látja a Bizottság, hogy a megkezdett reformok alapvetően jó irányba mutatnak, de „egyelőre nem egyértelmű azok fenntarthatósága és visszafordíthatatlansága”.
José Manuel Barroso azt mondta, Bulgáriának most a jogi és az intézményi keret hiányosságait kell pótolnia. Példaként említette az igazságszolgáltatás egységét, a bírói kinevezések átláthatatlanságát, és a korrupcióellenes harcban látható intézményközi vitákat.
A következő CVM-jelentést 2013 végén készíti majd el a Bizottság Bulgáriáról, Mark Gray szóvivő szerint ennyi idő biztosan kell ahhoz, hogy a Bizottság által kért változtatások megfelelően életbe lépjenek.