Súlyos aggályait fejezte ki az igazságügyi EU-biztos „a romániai alkotmánybíróság elleni közelmúltbéli támadások miatt”. A Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kormány, és a parlamenti többsége az elmúlt napokban több demokratikus intézmény élén cserélt vezetőt, és jelezte, hogy megváltoztatná az alkotmánybíróság összetételét is, amely szerinte az államfő befolyása alatt áll. Az Európai Parlament egyelőre nem vitázik a romániai helyzetről.
A Twitteren közölte az igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, hogy aggodalommal tekint a közelmúltbéli romániai eseményekre. Viviane Reding rövid politikai nyilatkozatot tett az üzeneteit követőknek a közösségi oldalon, kijelentve, hogy a román Alkotmánybíróságot az elmúlt napokban támadás érte, amellyel összefüggésben „súlyos aggályai vannak”. A luxemburgi származású politikus hozzátette, egy jól működő, független igazságszolgáltatási rendszer az előfeltétele az európai igazságügyi térségbe vetett közös bizalomnak.
Viviane Reding szavait szerdán a szóvivője is megerősítette, érdemben azonban nem kívánta azt részletezni. Mina Andrejeva üdvözölte ugyanakkor, hogy a román kormány reggel jelezte, egyelőre nincs betervezve az Alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása. Mindez azonban egyelőre nem nyugtatta meg Brüsszelt.
A nemrégiben hivatalba lépett román kormány Victor Ponta vezetésével a közelmúltban több demokratikus intézmény összetételét is megváltoztatta. Kedden a házszabály megsértésére hivatkozva a parlament leváltotta a szenátus ellenzéki elnökét, és egy kormánypárti politikust nevezett ki a helyére. Ugyanígy járt a román állampolgári jogi ombudsman, és ugyancsak kedden új, kormánypárti jelölt vezetőket kapott a román állami televízió és rádió is.
A miniszterelnök a hivatalba lépése óta többször is jelezte, hogy az Alkotmánybíróság szerinte Traian Basescu elnök befolyása alatt áll, „akadályozza a kabinet munkáját, ezért a kormánypárti parlamenti többségnek meg kell találnia a módját annak, hogy megváltoztassa a testület összetételét”. Ez a mondat verte ki a biztosítékot több intézményben és az Európai Unióban is.
Először maga az Alkotmánybíróság fordult a Velencei Bizottsághoz, kérve a nemzetközi szervezet jogi segítségét. A bírák ráadásul közleményben leszögezték, az alkotmány alapján nem lehet a testület összetételébe beavatkozni. Szerda reggel a miniszterelnök azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy kijelentette: a kormány nem fog beavatkozni a testület működésébe, és tiszteletben tartja a román alkotmányt. Délutánra azonban a kabinet sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében az ilyen jellegű rendeleteket a jövőben nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság.
Szakértők szerint a román kormánytöbbség ezzel is igyekszik előkészíteni a jobboldali Traian Basescu államfő leváltását, az ezt kezdeményező határozati javaslatot egyébként a koalíció szerdán be is nyújtotta a parlament házbizottságának, azt kérvén, hogy a törvényhozás július 5-én és 6-én rendkívüli ülésen döntsön az elnök felmentéséről.
EU-reakciók
A bizottsági aggályokon túlmenően további európai uniós intézkedést egyelőre nem vetítettek előre az EU-intézmények. Az első nagy kérdés az lesz, hogy az ügynek milyen hatása lesz a július közepére várt romániai igazságügyi értékelésre. Az Európai Bizottság Románia és Bulgária 2007. január 1-jei EU-csatlakozása óta minden évben országjelentést készíti a két ország igazságügyi erőfeszítéseiről. Mindezt azért, mert öt évvel ezelőtt a tagállamok ugyan rábólintottak Bukarest és Szófia uniós csatlakozására, de csak azzal a feltétellel, hogy a Bizottság együttműködési és értékelési mechanizmust (CVM) állít fel az igazságszolgáltatási erőfeszítések monitorozására.
A mechanizmusnak meg kellene szűnnie, amikor Románia és Bulgária teljesíti a CVM-ben előírt feltételeket. A CVM-t, és általában az utólagos ellenőrzést azóta is kudarcként értékelik uniós berkekben, hiszen az előírásokat öt év alatt sem teljesítette a két ország, erre viszont határidőt nem szabtak annak idején az uniós intézmények.
Mark Grey szóvivő nem kívánta előrevetíteni, hogy a román kormány közelmúltbéli döntéseinek lesz-e nyoma a július közepére várt CVM-jelentésben, és ezáltal megfogalmaz-e újabb követelményeket a Bizottság.
Nem lesz EP-vita
Az Európai Parlament több frakciója viszont szerette volna napirendre tűzni a romániai események megtárgyalását az eheti strasbourgi plenáris ülésen, az EP többsége viszont ehhez nem járult hozzá. A vitát szorgalmazó Európai Néppárt magyar delegációja párhuzamot vont a mostani romániai helyzet, és a magyarországi eseményekkel kapcsolatos korábbi európai parlamenti viták között, kettős mércének nevezve azt, ahogyan szerinte a baloldali pártok megítélik az egyes helyzeteket.
„A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről” – írja közleményében a néppárti frakció.
Az EP szocialista frakciója szerint az Európai Parlamentben jobboldali többség van, és a napirendre vételt nem a szocialisták, hanem a jobboldali többség akadályozta meg. Tabajdi Csaba magyar delegációvezető szerint „képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt”.