Az Európa 2020 stratégia, az Európai Unió növekedési stratégiája részeként minden országot részletes vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák, mennyiben halad a stratégia keretében kijelölt célkitűzések teljesítésével. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé Nagy-Britanniával foglalkozó jelentését, amely vizsgálja az ország eddigi teljesítményét, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A Bizottság jelentése összességében nem túl hízelgő a szigetországra nézve, számos, az Európa 2020 stratégiát érintő területen fogalmaztak meg kritikát David Cameron brit miniszterelnök kormányának tevékenységével kapcsolatban.
A költségvetés helyzetével kapcsolatban a Bizottság úgy véli, a költségvetési terveket alátámasztó makrogazdasági helyzet „kielégítő” Nagy-Britanniában, bár a költségvetési hiány csökkentése lassabb lehet, mint ahogy azt a kormány konvergenciaprogramja előrejelzi. A jelentés említi a brit kormány 2011-es őszi nyilatkozatát, amely szerint többek közt a növekedést serkentő kiadások növelésére kívánnak hangsúlyt helyezni, ám a testület úgy véli, 2014-2015-ig a magánszektorban történő beruházások terén továbbra is csökkenés várható.
Az ingatlanpiaci válság keretében a jelentés kiemeli, hogy a brit háztartások magas adósságállományának köszönhetőek a brit gazdaságban tapasztalható belső zavarok, emellett megkérdőjelezi a kormány által 2011 novemberében meghirdetett ingatlanügyi stratégia valós hatását az építőipari beruházásokra nézve.
Az egyik legfőbb kritikát a kormány a foglalkoztatás területén kapta. Az Európai Bizottság szerint a fiatalkori munkanélküliség szintje túl magas az országban (a 25 év alattiak több, mint 38 százaléka munkanélküli), illetve a 16 és 24 év közti fiatalok 17,7 százaléka nem dolgozik, tanul, avagy továbbképzésen vesz részt. A jelentés szerint a magánszektorban tapasztalható javulás nem elegendő arra, hogy ellensúlyozza a közszféra elbocsátásait, és a munkaerő növekedésében tapasztalható hiányosságokat; az Egyesült Királyságban többlet jelentkezik alacsony képzettségű munkaerőből, illetve egyre növekvő a kereslet a jó minőségű szakmai és műszaki ismeretekkel rendelkező munkások iránt, különösképpen az árutermelési és exportszektorban. Nagy-Britannia azonban gyenge az ilyen jellegű szakemberek képzésében – olvasható a dokumentumban.
Oktatási téren is hasonlóan rossz a helyzet: továbbra is viszonylag magas a rossz írási- és számolási képességekkel rendelkezők száma, illetve 2005 óta 3,3 százalékkal nőtt a korai iskolaelhagyók száma, amely bőven meghaladja az uniós átlagot; 14,9 százalék.
A jóléti rendszer tekintetében a Bizottság vizsgálata kiemelte: a brit kormányzat intézkedései, amelyeket a rendszer egyszerűsítésére tesz, felvetik a kérdést, vajon a foglalkoztatásra és a bevételekre gyakorolt jótékony hatás nem törpül-e el a juttatások csökkenő mennyisége által okozott problémák mellett. Különösen fontos itt a gyermekszegénység kérdése. A jelentés független becsléseket idéz, amelyek szerint 2020-2021-re a gyermekszegénység mértéke meg fogja haladni a 2001-2002-ben tapasztalt eddigi legmagasabb szintet. A Bizottság külön kritizálja a kormány elégtelen intézkedéseit a gyermekellátás mértékének csökkentésére nézve, amelyek tovább súlyosbíthatják a problémát az ezekhez való nehézkes hozzáférés mellett.
A jelentés kitér a kis- és középvállalkozások helyzetére, felhívva a figyelmet a sürgős cselekvés igényére. A brit KKV-k pénzügyi helyzete ugyanis súlyos, többségük hitelválsággal küszködik, s a nem-banki hitelek többnyire csupán a nagyobb cégek számára elérhetőek.
Energiaügyi és szállítási téren sem kedvező a bizottság meglátása, amely úgy , ezekre a kérdésekre a kormánynak sürgős megoldást kell találnia, lévén összefüggnek az ország hosszú távú terveivel a növekedésre és a versenyképességre nézve. Nagy-Britanniának jelentős beruházásokat kellene eszközölnie az energiatermelés tekintetében, különös figyelmet fordítva eközben a megújuló energiaforrások adta lehetőségekre, illetve a szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási szabványokra.
A jelentés szerint a brit szektor súlyos problémákkal küzd a szállítási hálózatok kapacitását és minőségét illetően, amely – mint a Bizottság is utal rá – keresztbetehet a brit kormány azon törekvésének, hogy a gazdaságot a beruházások és az export irányában szervezze át.
A Bizottság ezek alapján hat ajánlási pontot fogalmazott meg, amelyekben a 2012-13-as időszakra javasolt legfontosabb intézkedéseket sorolja fel. Eszerint:
Kérdés, hogy a brit miniszterek hogyan reagálnak az országukat igencsak negatív színben feltüntető bizottsági jelentésre. Egy biztos: a jelentés betekintést nyújt számukra abba, hogy Európa szerint mik Nagy-Britannia legfőbb kihívásai a következő évekre nézve.