Az EU pénzügyminiszteri tanácsa pénteki ülésén hatályon kívül helyezte azt a márciusi döntését, amivel felfüggesztett a Magyarország számára 2013-ban elérhető kohéziós alapokból közel 500 millió eurót. Matolcsy György nagy sikernek nevezte a döntést és úgy vélte, hogy „az EU-tól először kaptunk pozitív visszajelzést arra, hogy rendbe tettük a közpénzügyeket”.
Nagy sikernek, az államháztartás rendbetételére irányuló magyar erőfeszítések elismerésének nevezte pénteken a nemzetgazdasági miniszter a pénzügyminiszteri Tanács döntését a márciusban zárolt, de csak 2013-tól hatályos kohéziós források felszabadításáról.
A döntéssel, ami az Európai Bizottság pozitív ajánlásán alapult, Magyarországnak nem kell attól a 2013. januárjától elérhető 495 millió euró elvesztésétől tartania, amit még márciusban azért fagyasztottak be a pénzügyminiszterek, mert hazánk nem tett eleget a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárásban hozzá intézett ajánlásoknak és nem csökkentette le 2011 végéig a Tanács által elvárt módon az előírt szintre a hiányt.
Matolcsy György az ülést követően újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy mostani döntésével „az EU először adott nyílt visszajelzést arra vonatkozóan, hogy a kormány rendbe tette az államháztartást”. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország még félúton jár, mert legkorábban körülbelül egy év múlva számíthat arra, hogy véglegesen megszüntessék vele szemben a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt még 2004 júliusában indult eljárást. Erre a miniszter jó esélyt is lát, ám arra is emlékeztetett, hogy idén még stagnálni fog a magyar gazdaság, ami azt jelenti, hogy a kormánynak növekedés nélkül kell megfelelnie az eljárásban vele szemben támasztott elvárásoknak.
Ezért jövő héten egy új növekedési és munkahelyteremtési programot terjeszt a miniszterelnök elé, ami építeni fog a második Széll Kálmán Tervre – közölte Matolcsy, aki csak annyit árult el, hogy a kis- és középvállalkozásokra, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti korosztály foglalkoztatási helyzetének javítására fókuszál majd az új kezdeményezés.
A miniszter azt is jelezte, hogy a magyar küldöttség nem vitatta az országnak címzett országspecifikus ajánlásokat az Európai Szemeszter keretében, mert azok egybevágnak a kormány elképzeléseivel. Utalt rá, hogy a miniszterek a tervezettnél hosszabb vitát folytattak az ajánlásokról, ami azt jelzi, hogy koránt sem volt mindenki elégedett az ajánlásokkal.
Matolcsy György a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a valutaövezet erőfeszítéseit az egységes valuta stabilizálása érdekében, mert a válság hatásai közvetlenül is érintik. Emlékeztetett azokra az elképzelésekre, miszerint az eurózóna egy fiskális unió felé mozduljon el, amely felé a bankunió létrehozása lehet az első és a legkönnyebb lépés. Bár a bankunió pontos tartalma még nem vált ismertté, a miniszter szerint Magyarország nem kíván a fiskális uniót és a bankuniót építő országokkal tartani, igaz azt teljesen nem zárta ki, hogy erre a jövőben valamikor sor kerülhet, legalábbis is a csatlakozás lehetősége nyitva marad.
„Mi nem kívánunk semmilyen bankunióban, sem másban velük tartani, ez az ő dolguk, és ezt ők is így látják” – közölte. A tárcavezető elismerte, hogy a bankunió, bármilyen formában is jönne létre, érintené hazánkat, amelynek a bankrendszere körülbelül kétharmadrészt valutaövezeti bankok tulajdonában van.
Matolcsy, aki még csütörtök este Luxembourgban informális vacsorán látta vendégül az eurózónán kívüli tíz uniós ország pénzügyminisztereit, arra is rámutatott, hogy a tízek előrehaladásra bíztatták a valutaövezetet. A fő dilemmának azt nevezte ugyanakkor, hogy lesz-e növekedés, merthogy az EU-nak egyelőre nincs növekedési modellje. Ezzel kapcsolatban idézte Anders Borg svéd pénzügyminisztert, aki szerint az eurózóna gazdasága még 5-10 évig stagnálni fog.