A brit Liberális Demokrata Párt reformterve szerint jelentősen csökkentenék a Lordok Házának létszámát, továbbá a peerek (főnemesek) 80 százalékát közvetlenül választanák meg. A tervezetet komoly vitát generált a pártok közt, sőt, az egyes pártokon belül is. Bár a Konzervatív Párt vezetése jól megfontolt okokból támogatja a libdemek javaslatát, „hátsópados” képviselőik többsége hevesen ellenzi a reformot. A liberális demokrata táboron belül ugyancsak vannak ellenzők; a brit Munkáspárt alapvetően támogatja az átalakítást – a jelenlegi kormányt megelőzően utoljára Tony Blair munkáspárti miniszterelnök vetette fel a kérdést – ám ragaszkodnak ahhoz, hogy népszavazást tartsanak az ügyben.
A brit liberálisok tervezete alapján a Lordok Házában a jelenlegi több, mint 800 főről 300 főre csökkentenék a tagok létszámát, ebből 240 főt közvetlenül választanának, 60 fő pedig kinevezéssel jutna pozíciójához. A választott tagok 15 éves mandátummal rendelkeznének, s nem lennének újraválaszthatóak. Emellett a Lordok Háza egyházi tagjainak számát is 26-ról 12-re csökkentenék. A finanszírozási rendszeren is változtatnának. Eddig ugyanis a lordok nem kaptak fizetést a tevékenységükért, csupán úgynevezett „részvételi juttatást” (’attendance allowance’), amely az üléseken való részvételük önkéntes költségeit fedezte. Ezentúl azonban a fennmaradó tagok fizetésben részesülnének munkájukért. A tervezet alapján továbbá 2015-ben minden olyan jelenlegi főrendet eltávolítanának a felsőházból, aki az ülésnapok kevesebb, mint egyharmadán volt jelen.
A terv kritikusai szerint amennyiben a Lordok Házának tagjait többségében közvetlenül választanák, az aláásná a brit képviselőház hagyományos dominanciáját. Szerintük bármilyen hasonló változtatást előzetes elemzésnek kell megelőznie, amely felméri a parlament két házának viszonyát, illetve szerepét és hatáskörét.
A javaslat ellenzői egyben azzal érvelnek, hogy egy közvetlenül választott felsőház csökkentené a szakértelem szintjét a parlamenten belül. Egy felsőházi lord szerint az újraválasztás lehetőségét kizáró 15 éves mandátumok „a felelőtlenség gépezetét hoznák létre a felsőházon belül”. Nick Clegg, a Liberális Demokraták pártelnöke erre reagálva elismerte: mivel a felsőház jövendőbeli tagjainak nem kellene számításba venniük, hogy esetleg újraválasztják őket, ez „hatással lenne az elszámoltathatóságukra”. Kijelentette ugyanakkor, hogy a reform célja a felsőház legitimációjának javítása.
A kérdést vizsgáló parlamenti bizottság is a napokban tette közzé jelentését. A testület legfőbb kritikája szerint az új brit felsőház 300 helyett 450 fős kellene, hogy legyen. Azonban a bizottság egyik része külön jelentést adott közre, amelyben úgy vélik, a kormányzat törvénytervezete „egyáltalán nem képes” megvédeni a brit alsóház hagyományos fölérendelt szerepét. Ezen felül egy „alkotmányozó gyűlés” létrehozását javasolja, amely részleteiben vizsgálná az ügyet.
Álláspontok
A felsőházi reform kérdése elsősorban a Liberális Demokraták szívügye. 2007-ben, amikor a Blair-kormányzat alatt merült fel a kérdés, a jelenlegi tory képviselők közül 70-en szavaztak egy választott felsőházi testület terve ellen. Most Nick Clegg liberáldemokrata, és David Cameron konzervatív pártelnök is kiáll a reformtervezet mellett.
A Konzervatív Párt hivatalos támogatásának oka a koalícióban résztvevő pártok megállapodása, miszerint céljuk egy bizottság felállítása, amely megvizsgálná egy „részben vagy teljességében választott felsőház” létrehozásának lehetőségeit. Ám míg David Cameron brit miniszterelnök elkötelezett támogatója a reformjavaslatnak, pártjának „hátsópados” képviselői, a „backbencherek” nem feltétlenül értenek egyet a párt vezetőjével.
Az elmúlt időszakban több lázadásra is sor került a Konzervatív Párton belül. Tavaly novemberben az Európai Unióhoz fűződő viszonyról folyó vitában ütközött a pártvezetés és a „hátsó padok” véleménye, míg egy hete kis híján megbukott a kormány egyik törvényjavaslata, miután 17 képviselő szavazott a párt álláspontjával szemben, ezáltal 25 szavazatra csökkentve a konzervatív vezetésű koalíció előnyét. A BBC politikai tudósítója, Robin Brant szerint a felsőházi reform kérdésében ennél nagyobb mértékű ellenállásra lehet majd számítani. Erre utal többek között, hogy a konzervatív backbencherekből álló 1922 Bizottság múlt heti ülésén egyetlen tory képviselő emelte fel a szavát a tervezet mellett.
A brit Munkáspárt alapvetően támogatná a javaslatot, ám ragaszkodik ahhoz, hogy népszavazást tartsanak a kérdésben. Ezzel összefüggésben a párt elnöke, Ed Miliband kifejtette:
Ez egy nagymérvű alkotmánymódosítás. Úgy gondolom, hogy a brit felsőház reformjának tényleges véghezvitelét úgy lehet a legjobban biztosítani, hogy megadjuk az embereknek a lehetőséget a véleménynyilvánításra.
Azonban a koalíció pártvezéreit „nem győzték meg” a felhívások egy népszavazás lebonyolítására. Nick Clegg szükségtelennek és költségesnek nevezte egy referendum tervét. David Cameron ennél finomabban fogalmazott, miszerint nincs meggyőződve egy népszavazás szükségességéről olyan kérdésben, amelyet bizonyos mértékig mindhárom nagy párt támogatott programjában. Azonban a miniszterelnök nem zárta ki teljesen egy referendum lehetőségét.