A 2007 és 2013 között elérhető felzárkóztatási támogatások valamivel több, mint 35 százalékát volt képes eddig lehívni Magyarország a BruxInfo által látott legújabb statisztikák szerint. Ez ugyan valamivel magasabb az uniós átlagnál, de százalékos arányban így is csak a 20-ik helyhez elegendő a 27 tagállamok közül.
Az eddigi legutolsó, év eleji állapotokat tükröző kimutatás szerint Magyarország a 2007 és 2013-as pénzügyi időszakban rendelkezésére álló felzárkóztatási források 35,28 százalékát volt képes lehívni. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy az EU-tól ennyi támogatást fizettek ki Magyarország számára. Két évvel a pénzügyi időszak vége (és négy évvel az utolsó pénzek lehívására adott határidő lejárta) előtt a magyar teljesítés ugyan meghaladja az EU27-ek 34,88 százalékos átlagát, ám jelenleg így is 19 olyan uniós tagállam van, amely a számára elérhető alapokat nagyobb százalékban volt képes lehívni az EU-tól.
E statisztika szerint az abszorpció tekintetében csak Romániát, Olaszországot, Bulgáriát, Csehországot, Szlovákiát, Máltát és Franciaországot múltuk fel mostanáig ebben a periódusban. A kiugróan leggyengébb adat Romániáé, amely a számára elérhető alapoknak mindössze a 17,26 százalékát volt képes lehívni ezidáig. A százalékosan második legrosszabbul teljesítő tagállam némi meglepetésre Olaszország, éppen csak 23 százalékos mérleggel, de Bulgáriának (23,55%), Csehországnak (26,47%), Szlovákiának (27,76%), Máltának (29,97%) is nagyon csipkednie kell magát a pénzügyi időszakból hátralévő néhány évben. A „harmincasok” klubját Franciaország nyitja 34 százalékon felüli abszorpcióval, utána következik Magyarország.
Összesen 8 olyan tagállam van, amely mostanáig képesnek bizonyult a számára elérhető források több mint 40 százalékának a lehívására. Ezek közül is kiemelkedik a több mint 55 százalékos abszorpciós rátával büszkélkedő Írország, a 47 százalék fölött járó Litvánia(!), Észtország, Svédország, Németország, Finnország, az utóbbi hónapokban a masszív uniós technikai tanácsadásnak köszönhetően felgyorsult Görögország és Luxemburg.
A legnagyobb strukturális alapból, a regionális fejlesztési alapból a hétéves időszakban hazánk számára elérhető forrásokból az utolsó kimutatás szerint 39,44 százalékot utaltak már át Brüsszelből a magyar kincstárnak. Ebben a kategóriában az uniós átlag 35,87 százalék (tehát átlag felett vagyunk), összesen 13 tagállam rendelkezik viszont jobb mutatóval. Az egyedüli 50 százalék feletti teljesítmény Írországé, de közel áll hozzá Észtország, Litvánia, Svédország és Szlovénia is. Románia ugyanakkor mindössze 16,51 százaléknál tartott.
Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország számlájára 2012 első hónapjaiig majdnem 5 milliárd eurós átutalás érkezett a regionális fejlesztési alapból.
A kohéziós alapnál 29,95 százalékos volt a magyar lehívási mérleg, ami éppen elmarad a 30 százalékos átlagtól (itt 15 kohéziós ország átlaga a viszonyítási pont). Románia (17,50%), Csehország (18,97%), Portugália, Bulgária és Szlovákia abszorpció tekintetében hátrébb tart, míg másik kilenc tagállam megelőz bennünket. A legjobban, majdnem 60 százalékon a spanyolok állnak, de a görögök 39 százaléka is meglepő, ismerve az ország nehéz gazdasági helyzetét. A számok természetesen százalékos arányokat tükröznek, az egyes országoknak járó összegek nagyon eltérhetnek egymástól.
Magyarország a hétéves periódusban eddig 2,588 milliárd eurós kifizetést kapott az Uniótól a kohéziós alapból finanszírozott nagy közlekedési és környezetvédelmi projektekre.
Az Európai Szociális Alapból 1,215 milliárd eurót utalt át 2011 végéig a Bizottság, ez az elérhető pénzek 33,49 százaléka. Itt elmarad az ország az uniós átlagtól, ami 36,73 százalék. A magyarokhoz képest 12 ország van lemaradva, köztük a románok, a bolgárok, a csehek, az olaszok, a franciák, de a hollandok is. Írország 60 százalék fölötti teljesítménnyel ebben a kategóriában is kimagaslik, de ugyancsak 60 százalék fölött van Lettország, és annak közelében Észtország (58%), és meglepően jól állnak a portugálok is (53 százalék körülbelül).