A magyar egyházügyi törvény vizsgálatát kezdeményezi az Európai Bizottság – olvasható a testület alelnökének írásbeli válaszában, amelyet 9 európai parlamenti képviselő kérdésére küldött Viviane Reding szerdán. A magyar szocialista EP-képviselők által is aláírt kérdésben a kezdeményezők felvetik, a magyar jogszabály alapján az egyházak olyan feltételeket is támaszthatnak a foglalkoztatáskor, amelyekre az uniós direktíva nem ad lehetőséget.
Az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot a magyar kormánnyal az egyházügyi törvény kapcsán – válaszolta Viviane Reding bizottsági alelnök arra az írásbeli európai parlamenti kérdésre, amely a törvény jogszerűségét firtatta. Az igazságügyi EU-biztos azt írta, hogy Brüsszel információkat fog kérni a kabinettől, és ezek alapján meg fogja vizsgálni, hogy a jogszabály összhangban van-e a foglalkoztatás során biztosítandó egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvvel.
Viviane Reding a válaszában kifejti, hogy az irányelv főszabályaként a munkáltatók szexuális beállítottság, vallás, hit és életkor alapján nem diszkriminálhatnak a munkavállalók foglalkoztatásánál. A direktíva bizonyos kivételeket is felsorol: például az egyházak megkövetelhetik bizonyos munkakörben, hogy a munkavállalójuk ugyanazt a vallást gyakorolja.
Az EU-biztos szerint bőséges esetjog áll rendelkezésre az Európai Bíróság gyakorlatában is, „az irányelvben meghatározott kivételeket azonban szűken kell értelmezni” – írja a luxemburgi származású politikus. A válasz szerint a tagállamoknak messzemenőkig tiszteletben kell tartaniuk a foglalkoztatási antidiszkriminációs irányelvet a munkaerőpiacra vonatkozó jogszabályok meghatározásakor.
Viviane Reding szerdán tette közzé a válaszát azt követően, hogy február 14-én kilenc európai parlamenti képviselő fordult kérdéssel az Európai Bizottsághoz a magyar egyházügyi törvénnyel összefüggésben. A zöldpárti, liberális és szocialista (köztük magyar szocialista) képviselők által megfogalmazott kérdés úgy szólt: összhangban van-e az antidiszkriminációs irányelvvel a magyar jogszabály?
A kezdeményezők szerint egyértelműen nincs összhangban. Szerintük ugyanis a törvény olyan széles jogosítványokat ad az egyházaknak a munkavállalók kiválasztására, „amelyek túlmennek az irányelvben meghatározott kivételeken”.
A képviselők szerint az a passzus, amely szerint „a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg” lehetővé teszi, hogy egy egyház ne csak vallási meggyőződés, hanem egyéb megfontolások alapján is megtagadhassa egy munkavállaló felvételét.
Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő úgy látja, „a törvény szándékosan homályos és tág értelmezési lehetőségeket biztosító szövege teret ad a vallási meggyőződésen kívüli egyéb szempontok mérlegelésének, ez pedig egyértelműen szembemegy az uniós irányelv rendelkezéseivel”. A politikus úgy értelmezi Viviane Reding válaszát, hogy az Európai Bizottságban is kételyek merültek fel a jogszabály jogszerűsége kapcsán.
A kérdés szövege kitér arra is, hogy az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság is aggályosnak nevezte legutóbbi elemzésében az egyházügyi törvényt.
Mint arról korábban a BruxInfo is beszámolt, a jogi testület március 19-én fogadta el a szakvéleményét a jogszabályról, amelyben elsősorban nem a foglalkoztatási, hanem az egyházi regisztrációval kapcsolatos rendelkezéseket bírálta. Bár a Velencei Bizottság általános megállapítása az, hogy a magyar szabályozás„liberálisan és nagyvonalúan biztosítja Magyarországon a vallás szabadságát”, ettől függetlenül a testület szerint a törvény túl sok követelményt állít arra, hogy egy szervezetet egyházként lehessen bejegyezni.
Ezen túlmenően „az egyházügyi törvény egyenlőtlenül és diszkriminatív módon kezel egyes vallási közösségeket, függetlenül attól, hogy regisztrált egyházként működnek, vagy nem” – olvasható az elemzésben.