Immáron hivatalos: nem épül meg Belenében az atomerőmű, Bulgária a szükséges energiát gázerőművel majd állítja elő. A döntést a bolgár után most az orosz érdekek szempontjából vizsgáljuk. Bulgária látszólag cseberből vederbe esik, tetézve ezt azzal, hogy magára vonja Putyin haragját is. Egyes elemzők energiaháborúra számítanak, míg mások szerint Moszkva ezt is lenyeli, cserébe a Déli Áramlat bolgár támogatásáért.
A héten bejelentett, s Moszkvába csütörtökön hivatalosan is eljuttatott döntés egy hosszú időszakot zár le az orosz-bolgár energetikai kapcsolatokban: az 1981 óta tervezett belenei atomerőmű mégsem készül el, területén gázerőművet hoznak létre. Szófia pontos tervei, ha vannak sem ismertek, azonban egy biztos, Deljan Dobrevre, a Moszkvába várt energiaügyi miniszterre nehéz órák várnak: elődje, Petar Dimitrov szerint Moszkva által követelt kompenzáció akár 800 millió és egymilliárd euró között is mozoghat, mely nem csak politikai bukáshoz, de szociális katasztrófához is vezethet.
A belenei atomerőmű megépítésére kiírt tendert 2005-ben a Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojekszport nyerte meg: ez volt Oroszország legfontosabb projektje Bulgáriában. Később az elszámolások körül viták keletkeztek, s az Atomsztrojekszport a már elszenvedett veszteségek kárpótlása érdekében pedig 2011 nyarán a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbíróságához fordult a projekt teljesített, de ki nem fizetett részleteiért 58 milliárd eurót követelve. Válaszul a bolgár Nemzeti Elektromos Vállalat ellenkeresetet nyújtott be 61 milliárd euróról. 2011 szeptemberében a felek végül memorandumot írtak alá a 2006-ban aláírt, majd 2008-ban véglegesített szerződések újratárgyalására, mely most, 2012. március 31-én jár le, azonban a fenti események eleve meghatározták a további alkudozások alaphangulatát. Az erőmű sorsa egyre bizonytalanabbá vált, bár Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője úgy nyilatkozott, hogy az orosz fél mindvégig teljesíteni fogja a szerződésben foglaltakat, a Kommerszant orosz lap értesülései szerint már elkezdte leépíteni a Belenében dolgozó alkalmazottai létszámát. Végül a héten nyilvánosságra került a döntés: Bulgária nem építteti meg az atomerőművet.
Maradt még ütőkártya Boriszov kezében?
Szófia mindennek ellenére az orosz fél jóindulatát várja: Bojko Boriszov szerint a belenei ügy nem befolyásolhatja negatívan az orosz-bolgár kapcsolatokat, hiszen azok, közölte mondatait a novinite.com, egy atomerőmű léténél vagy nemléténél sokkal kiterjedtebbek. Sőt a Moszkvába érkező, nemrégiben kinevezett energiaügyi minisztertől bolgár részről sokat várnak, akár a jelenlegi, EU-s mércével is magasnak számító gázárak lealkudását is.
Kérdéses, hogy ezt a lépést mennyire értelmezi hasonlóan kikerülhetőnek Moszkva, ugyanis nem ez az első alkalom, hogy Szófia keresztül húzza az orosz reményeket. A belenei atomerőmű mellett Oroszország Bulgáriához kapcsolódó másik kiemelt beruházása az Alexandroupolisz-Burgasz kőolajvezeték volt, mely mentesítette volna az orosz exportőröket az alól, hogy a Dardanellákon keresztül, vízi úton kelljen szállítaniuk Görögországba a kőolajat. 2011 decemberében azonban a bolgár kormány belpolitikai nyomásra hivatkozva kijelentette, hogy nem kíván részt venni a projektben.
A bolgár tervek szerint az atomerőmű helyett, annak helyén gázerőmű épül. Ez, ha valóban elkészül, az atomprojekt összeomlása után némi kárpótlást jelenthet Moszkva számára, mivel működtetése a földgázimport növekedését fogja eredményezni. Bulgária földgázának kilencven százalékát a Gazpromtól szerzi be, s Szófia részben erre, az import várható megugrására hivatkozva szeretne 10 százalékos árcsökkentést elérni. Az óriásvállalatnál azonban a gázerőmű építését nem kívánták kommentálni – írta a Kommerszant. „100 millió dolláros kedvezményt elérni én is látom, hogy nehéz feladat, nagyon nehéz lenne egy ilyen árat letárgyalni”- továbbította maga Dobrev véleményét a Reuters.
Bulgária orosz energiától való függőségét, ahogy a térségbeli más államokét is csak az Európai Unió által favorizált Nabucco vezeték kiépítése enyhíthetné, mely a Kaszpi-tengeri energiát juttatná el az unió déli tagállamaiba. A Nabuccóval kapcsolatos kétségek azonban igazolódni látszanak, ugyanis – belátva, hogy a tervezett kapacitásokat Azerbajdzsán egymagában nem tudná feltölteni – februárban a projektért felelős konzorcium új megegyezést hozott napvilágra, mely szerint mind a vezeték kapacitását, mind annak hosszát csökkentették. Így az új nevet is kapott: a Nabucco West csak a bolgár-török határig nyúlna, s kelet felé a már létező rendszerekhez kapcsolódna. Bulgária mozgástere így tulajdonképpen csökkent, függését az orosz gáztól ily módon aligha tudja enyhíteni.
Azonban Szófia jó érzékkel lépett: még decemberben elkötelezte magát a Nabuccóval általában párhuzamosan emlegetett konkurens projekt mellett, megvalósítását nemzeti ügynek nyilvánítva. Az orosz lapok szerint a Déli Áramlat, melynek első szakasza már 2015-re elkészülhet, illetve az, hogy a Nabucco grandiózus tervét visszavágták tíz évre biztosítja Európát a Gazpromnak. A projektben résztvevő bolgár vállalat, az EAD Bulgargaz nevében Dimitar Gogov márciusban Alekszej Millerrel megegyezett arról, hogy még ez év novemberében megszületik a végleges befektetői döntés.
Tehát az orosz-bolgár kapcsolatok még az energiaügyek terén sem romlottak meg súlyosan, de a belenei atomerőmű ügye a két ország közötti bizalmat mindenképpen rombolja. S az is kétséges, hogy a Déli Áramlat projektje melletti kiállás és a szinte kikerülhetetlen földrajzi pozíció elég lenne ahhoz, hogy Dobrevet ne izzasszák meg a Roszatommal folytatott egyeztetések során, s a Kommerszant orosz lap által megszólaltatott források szerint arra még kevesebb esély látszik, hogy engedményeket kapjon a gáz árából.
Vihar előtti csend Moszkvában
Az atomerőmű-üzletből való bolgár kiugrással kapcsolatban egyelőre nagy a csend Moszkvában. Vlagyimir Putyin és Boriszov telefonos beszélgetésének az eredménye a közvélemény előtt rejtve maradt. A Roszatom és az Energiaügyi Minisztérium képviselőinek Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes vezetésével folytatott tanácskozásáról is csak annyi szivárgott ki, az Interfax jelentésében, hogy közös álláspontjukat pénteken teszik.
Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője már a bejelentés előtti hetekben is meglehetősen közönyösen, ugyanakkor az erőviszonyok egyenlőtlenségére rámutatva nyilatkozott. „Ha Bulgária úgy döntene, hogy nincs szüksége az atomerőműre, akkor az, bár veszteség lenne a vállalatra nézve, súlyos problémát nem jelentene.” A Roszatomnak csak az előző évben sikerült megkétszereznie szerződései számát – többek között ők építik a busheri erőművet is – így lenne hova csoportosítania az erőforrásait. De nem kevés időt, s energiát fordítottunk a belenei erőműre, Bulgáriának a projekt megszakításával okozott veszteségekért fizetnie kellene, jelentette ki Kirijenko.
Kirijenkóhoz hasonló álláspontra helyezkedett Szergej Smatko energiaügyi miniszter is. „Minden döntésünk és javaslatunk kiindulópontja a dokumentumok feleket kötő jogok és kötelezettségek szigorú figyelembevétele lesz”- ígérte a RIA Hírügynökségnek Smatko, az orosz válaszlépésekről nyilatkozva.