A magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, az egyházügyi törvényről és a médiaszabadságról is egyeztetett az Európa Tanács főtitkára az Európai Bizottság elnökével folytatott hétfő délutáni megbeszélésén.
Az elmúlt hónapokban nagy port kavaró magyar ügyekről is egyeztetett egymással hétfő délután Brüsszelben az Európa Tanács (ET) főtitkára és az Európai Bizottság elnöke. A BruxInfo értesülései szerint Thorbjřrn Jagland a magyar igazságszolgáltatásról és az egyházügyi törvényről készült jogi szakvéleményt mutatta be José Manuel Barrosónak, amelyeket múlt pénteki ülésén fogadta el a Velencei Bizottság, az ET jogi tanácsadó testülete.
A strasbourgi székhelyű szervezet főtitkára a magyar médiarendszerről éppen készülőben lévő jogi elemzésről is tájékoztatta a bizottsági elnököt. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de értesüléseink szerint a médiaszabadságról alkotott jogi vélemény több ponton is túlmegy a tavaly tett megállapításokon, a jogi környezet mellett figyelembe véve a hatályos jogszabályok eddigi alkalmazását is.
Thorbjřrn Jagland és José Manuel Barroso találkozója egyfajta intézményközi egyeztetésnek is tekinthető az Európa Tanács főtitkárának magyarországi látogatása előtt. Úgy tudjuk, Jagland már kedd este elutazik Budapestre, ahol másnap találkozik a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel is. A főtitkár ugyanebben a három ügyben tárgyal majd a kormánnyal.
Egyelőre kérdéses, hogy az Európa Tanács által készítendő és már elkészített jogi szakvélemények milyen befolyással lesznek az Európai Bizottság által folytatott kötelezettségszegési eljárásokra. Bizottsági források szerint a kettőnek nem lehet köze egymáshoz, hiszen az ET olyan területeken is vizsgálódhat, és fogalmazhat meg ajánlásokat, amelyeken az Európai Bizottságnak már nincs hatásköre.
Más uniós szakértők szerint viszont a Bizottság éppen azért igyekezett az Európa Tanácstól is véleményt kérni Magyarország ügyében, mert a strasbourgi szervezet áltl, al elkészített elemzések jó hivatkozási alapot jelenthetnek az Európai Bizottság későbbi döntéseinek alátámasztására.
Az Európa Tanács a jogi vizsgálata során rávilágíthat egyes problémákra, és ajánlásokat is megfogalmazhat, jogi kényszerítőereje viszont nincs, döntései tehát nem kötelezik a magyar kormányt a törvénymódosításra. Mint a szervezet szakértői utaltak rá, az ezzel kapcsolatos ügyeket viszont „el lehet vinni” az Emberi Jogok Európai Bíróságára, de csak akkor, ha a tagállami jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették az ügyben bírósághoz forduló állampolgárok.
A Velencei Bizottság múlt pénteken fogadta el az igazságszolgáltatásról, és az egyházügyi törvényről készített jogi elemzését. A testület emellett a választójogi törvényt is vizsgálja, ugyancsak a magyar kormány kérésére. Az ET Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága pedig az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a családvédelmi törvény, a szólásszabadság, és a nemzetiségek működését szabályozó törvényeket veszi górcső alá. Úgy tudjuk, ezekben az ügyekben június előtt nem várható jogi vélemény.