Nicolas Sarkozy francia államfő nagy port kavart a március 11-i, Villepinte-ben megtartott kampánygyűlésén, amikor beszédében kijelentette, hogy Franciaország akár ki is léphet a schengeni övezetből, amennyiben egy éven belül nem sikerül megreformálni a személyek szabad mozgását lehetővé tevő együttműködést.
„A schengeni megállapodás többé már nem tud választ adni erre a súlyos helyzetre. Nem hagyhatjuk, hogy a migrációs hullámok kezelése továbbra is a technokraták és a bíróságok kezében maradjon” – idézte a Le Monde című napilap Sarkozy kijelentéseit. „Egy kudarcot vallott államot tudnunk kell szankcionálni, felfüggeszteni, vagy kizárni a schengeni övezetből”-tette hozzá az elnök, utalva ezzel a csőd szélén álló Görögországra is. „Amennyiben tizenkét hónapon belül azt látom, hogy nem történik előrelépés ebben az irányban, Franciaország fel fogja függeszteni részvételét az együttműködésben egészen addig, amíg a tárgyalások célt nem érnek” – utalt végül egy lehetséges egyoldalú lépésre.
Ez egyébként nem az első alkalom, hogy Sarkozy a schengeni együttműködés jelenlegi állapotát kritizálja, hiszen 2011 tavaszán, az „arab tavasz” eseményeinek tükrében már szintén reformokra szólított fel az akkori olasz miniszterelnökkel, Silvio Berlusconival együtt. Ezzel egyidőben az Európai Bizottság is dolgozik egy jelentés elkészítésén a schengeni övezet működéséről, amelyet májusban terveznek nyilvánosságra hozni. A schengeni egyezmény jelenleg 25 EU-tagállam között teszi lehetővé az útlevél nélkül történő utazást.
Az Európát középpontjába helyező beszédben Sarkozy saját érdemeit is méltatta az euró megmentésében. „Franciaország erőfeszítései nélkül nem lett volna G20, Európa szétesett volna, nem született volna megállapodás Görögország megmentéséről, az eurózóna felbomlott volna, a franciák elvesztették volna megtakarításaikat és vásárlóerejüket” – idézi a Libération.
Sarkozy azt is bejelentette, hogy kezdeményezni kívánja egy ún. „Buy European Act” bevezetését az Egyesült Államokban már létező „Buy American Act” mintájára. Ennek célja az Európában előállított termékek, és ezáltal az európai vállalatok támogatása lenne. Ezzel kapcsolatban Sarkozy felvetette, hogy miért kellene Európában megtiltani valamit, amit az Egyesült Államok megenged magának. A politikus ismét hozzátette, hogy a többi tagállam elzárkózása esetén Franciaország egyoldalú lépések megtételével ebben a kérdésben is hajlandó magához ragadni a kezdeményezést.
Az ellenzéki politikusok természetesen nem késlekedtek éles kritikával illetni Sarkozy kijelentéseit. A Szocialista Párt (PS) jelöltje, Francois Hollande szerint ellenfele most Európát igyekszik „bűnbaknak beállítani”, mivel „már nem tud mást ajánlani a franciáknak” – írja a Financial Times. Pierre Moscovici, Hollande kampányigazgatója arra utalt, hogy Sarkozy mindenre képes azért, hogy megmentse kampányát. „Az volt a benyomásom, hogy nem is egy francia elnököt hallgatok, mivel egy francia elnök mindig Európa építésén fáradozik, hanem inkább egy konzervatív brit miniszterelnökhöz hasonlított” – mondta a politikus. Egy nyilatkozatban Moscovici azt is megjegyezte, hogy az európai konzervatív vezetők, akik a közelmúltban annyira lelkesen támogatták Sarkozy kampányát, biztosan értékelni fogják majd a schengeni övezetből való egyoldalú kilépés lebegtetését, miközben Sarkozy „az európai kohézió nevében szólít fel a fiskális paktum aláírására” – olvasható a Le Monde internetes oldalán.
Jean-Christophe Cambadélis, a PS nemzetközi ügyekért felelős titkára pedig úgy véli; „azzal, hogy Schengen újratárgyalásáról beszél, Sarkozy igazat ad Francois Hollande-nak: az európai szerződéseket igenis újra lehet tárgyalni.” Ezzel Hollande korábbi nyilatkozataira utalt, amelyekben a szocialista jelölt már többször is hangoztatta, hogy az EU új fiskális paktumát megválasztása esetén újratárgyalná.
A „Buy European Act” kapcsán pedig a Libération érdemesnek találja kiemelni, hogy azt valójában a szocialisták vetették fel először 1993-ban. Ugyanakkor Sarkozy protekcionista javaslatai kevesebb ellenvetésbe ütköztek a PS részéről, hiszen ahogy Sarkozy pártjában, az UMP-ben is vannak olyanok, akik ellenzik a szabad piacokat, ugyanúgy a szocialisták soraiban is találunk protekcionista nézeteket vallókat. „A szabályozatlan világkereskedelemtől való idegenkedés a francia politikai spektrum jobb-és baloldalára egyaránt jellemző” – idézi a Financial Times a European Council on Foreign Relations nevű agytröszt egyik szakértőjét. Emellett mindkét tábor hasonlóképpen megosztott a szorosabb európai integrációt támogatók és az azt ellenzők között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2005-ben az EU Alkotmányos Szerződését leszavazó franciaországi referendum kapcsán mindkét oldal euroszkeptikus szárnya összefogott, miközben Sarkozy és Hollande annak idején mindketten támogatták az említett szerződést.
Egyértelmű, hogy Sarkozy és környezete fordulópontnak szánta ezt a gyűlést, arra törekedve, hogy végre megelőzze legnagyobb riválisát, a közvéleménykutatások listáit eddig vezető Hollande-ot. Ennek érdekében Sarkozy minden eszközt hajlandó bevetni, elsősorban azzal, hogy a szélsőjobboldal jelöltje, Marine Le Pen elől igyekszik a fentiekhez hasonló ellentmodásos kijelentésekkel elhalászni a szavazatokat. Úgy tűnik, hogy fáradozásai nem voltak hiábavalóak: a Le Monde honlapján március 13-án reggel közölt közvéleménykutatási adatok szerint az első fordulóban Sarkozyre már a franciák 28,5 százaléka voksolna, szemben Hollande 27 százalékával. A második forduló tekintetében azonban Hollande továbbra is őrzi biztosnak tűnő előnyét. Mindeközben a képet árnyalhatja, hogy Marine Le Pen szintén március 13-án reggel jelentette be, hogy több heti bizonytalanság után végül sikerült megszereznie a választásokon való induláshoz szükséges ötszáz támogató aláírást.
A franciák először április 22-én járulnak az urnákhoz, hogy döntsenek az Élysée-palota következő lakójáról, a választások második fordulóját pedig május 6-án tartják majd.