A környezetvédelmi miniszterek pénteki, brüsszeli ülésén 26 tagállam a dán elnökség egyik legfontosabb prioritásaként számon tartott energiaügyi ütemterv mellett szavazott, Lengyelország azonban nyolc hónapon belül másodszor is megvétózta azt.
Az ütemterv jogilag kötelező erejű szén-dioxid-kibocsátási szinteket szabna 2020-ra, 2030-ra és 2050-re. Ennek értelmében 2050-re EU-s szinten 80-95 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
A lengyel vállalatok köztudottan erőteljesen lobbiztak a kormánynál a negatív szavazatért. A Lengyel Kereskedelmi Kamara által közzétett elemzés szerint a kötelező ütemterv jelentősen rontaná a lengyel vállalatok versenyképességét és 2030-tól évi 22 milliárd zloty (5-6 milliárd euró) veszteséget jelentene a lengyel ipar számára (a 2030-as célszám 40 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő). Marcin Korolec környezetvédelmi miniszter szavai szerint „Nincs értelme játszadozni az európai gazdaság jövőjével, egy olyan szabályozással, ami veszélyeztetné az iparunkat versenytársainkkal szemben”.
Szintén szerepet játszott a döntésben, hogy Lengyelország villamosenergiájának 90 százalékát szénerőművek fedezik, a gyakorlatilag teljes átállás pedig rendkívül költséges lenne.
Valószínűleg korántsem ez volt az utolsó csörte az ügyben. „A Bizottság folytatja a munkáját. Európában egyetlen ország nem akadályozhatja meg az előrehaladást 26 akarata ellenében.”-jelentette ki Connie Hedegaard klímavédelmi ügyekért felelős biztos.